Ki vagy te?
Mózes már lassan negyven éve minden reggel fölkelt,
elvégezte reggeli teendőit, aztán kiment a karámhoz, kinyitotta az ajtót, ahol
kitódultak a bárányok. Elvezette őket egy füves helyre, aztán egyenként
megvizsgálta őket. Kiszedte a bogáncsot a bundájukból, „körmözte” őket,
bekötözte sebeiket. Egy nap azonban furcsa dolgot látott. Egy bokor hatalmas
lánggal égett. Várta, mikor hamvad el. De nem! Égett, és égett, és égett, és a
bokornak semmi baja nem lett. Mi ez? Közelebb ment, hogy megnézze. Aztán egy
hang megszólítja a tűzből: Mózes! Vedd le a sarudat, mert szent helyen állsz! Hűha!
Belegondoltál? Az Isten jelent meg neki a bokorból. Aztán megbízta egy
feladattal. Menj, és vezesd ki népemet Egyiptomból. Mózes ijedtében három
kérdést tett fel: Ki vagyok én, hogy ezt meg tudnám tenni? Ki vagy Te? és:
Hogyan tudnám ezt megtenni?
Az Úr azt válaszolta: Én veled leszek! Előtted megyek.
Rendben van Uram, de mit mondjak a fáraónak, és a népnek, ki küldött engem.
„Isten azt mondta Mózesnek: VAGYOK, AKI VAGYOK. És mondta: Így szólj Izrael
fiaihoz: A VAGYOK küldött engem hozzátok.” 2Mózes3. rész 14. vers.
Érdekes bemutatkozás, nem igaz? Tegnap is ez volt a neve,
ezer éve is és ezer év múlva is. Ő a VAGYOK. Aki van, aki volt, és aki lesz.
Sem kezdete, sem vége nincs.
Az egész történetben az a csodálatos, hogy Te és én – ma,
több ezer év távlatában, ennek a VAGYOK-nak a szolgálatában állunk.
Belegondoltál, hogy a „főnököd” nem egy orvos vagy mérnök, vagy egy séf a
konyhán, hanem a nagy VAGYOK! Egy olyan személy, aki már azelőtt ismert,
mielőtt meg sem születtél. Tudta, mikor leszel bárányhimlős, mikor veszik ki a
vakbeledet. Tudta, milyen kalandos úton fogsz majd találkozni valakivel, aki
megmutatja neked az örök életre vezető utat. Tudta, mikor fogsz vele
szövetséget kötni, megkeresztelkedni. Aki együtt sírt veled, amikor
elveszítetted a munkahelyedet, és együtt örült, amikor végre megszabadultál az
adósságodtól a bank felé. Az a VAGYOK a Te Urad, aki már el is készítette
helyedet az Ő országában. A kedvenc zeneszerszámodba begravírozta a nevedet,
házad bejáratánál a neved már a névtáblán van. Ő a nagy VAGYOK! Én már várom a
találkozást Vele. Úgy szeretném megköszönni neki, hogy Ő szüntelen mellettem
VAN, és ismer, terelget, bátorít, de ha kell, megfedd, próbákat enged. Hisz Ő
tudja, mert Ő a VAGYOK!
