Engedelmesség és szeretet
„Aki ismeri az én parancsolataimat és
megtartja azokat, az szeret engem; aki pedig engem szeret, azt szereti az én
Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak.”
(János evangéliuma 14.
fejezet 21. vers.)
Két életkép a szeretet és az engedelmesség
viszonyáról:
1. életkép: Szerelmespár ül egymásba
kapaszkodva egy padon a tavaszba öltözött park közepette. A fiú kedvese fülébe
súgja: - Én annyira szeretlek, hogy mindent megtennék érted, még csillagokat is
lehoznám neked az égről.
Néhány évvel később. A férj a fotelben ül, újságot
olvas. Felesége kéri, szaladjon le a boltba kis kenyérért. A válasz az újság
mögül: - Tudod, hogy szeretlek. - Akkor legalább porszívózz fel, míg én
leszaladok! - jön az újabb kérés. Majd a válasz: - Tudod, hogy szeretlek. – és
a férfi tovább olvassa az újságot.
Vajon milyen szeretet az, ami ilyen
apróságokra sem képes?
2.
életkép:
Egy ünnepélyes keresztségi istentiszteleten vagyunk. A lelkész épp hitvallás
kérdéseit teszi fel: - Elfogadod-e Jézus Krisztust személyes Megváltódként?
Elfogadod-e átformáló kegyelmének és hatalmának ígéretét, hogy szerető,
Krisztus- központú életet élj otthonodban és a világ előtt? A válasz: IGEN.
És ma, Jézus arra kér: - Gyere, szeretnék
veled beszélgetni, megmutatni a Biblián keresztül, mi létezésed valódi értelme,
Lelkemmel vezetni teljes megértésben! – S a válasz: Szeretlek Uram, de bocsi,
ma csak egy reggeli dicséretnyi időm veled foglalkozni.
Ha így van – szól a Mester – akkor csak arra
kérlek mindennapi teendőidet végezd azzal a szeretettel, alázattal, odafigyeléssel,
precizitással, becsülettel, ahogy én tenném a helyedben. S a válasz: Jézus, én
szeretlek, de ha így tennék, nem tudnék érvényesülni ebben a világban.
Vajon milyen szeretet az, ami kimondja, hogy
Uram, Uram, hát nem a te nevedben, de közben a törvénytelenséget teszi?
A szeretet és az engedelmesség szoros
kapcsolatáról János levele így tanít:
