Tökéletes teremtés
„És látá Isten, hogy minden, amit
teremtett vala, íme igen jó. És lőn este és lőn reggel, hatodik nap.”
(Mózes első könyve 1.
fejezet 31. vers)
Korlátolt
bűnös agyunkkal alig tudunk valamicskét megérteni abból a csodából, ahogy a
földi élet kikerült Alkotónk kezéből. A teremtés minden egyes napjának végén
refrénszerűen hangzik fel: „látta Isten, hogy jó”, majd legvégül, a hatodik
nap; „minden igen jó.”
Ezzel
szemben, ha visszanézel ennek a hétnek napjaira, vajon te hogyan értékelnéd
azt, amit és ahogy szóltál, vagy tettél? Ki mernéd jelenteni: íme, minden igen
jó!”? Mert én nem.
Bizony,
a legjobb szándék ellenére is hibázunk, elrontunk dolgokat, aztán csak
szabadkozunk; „ez a sütemény most nem úgy sikerült…”. No meg, ha látszólag
tényleg jól megcsináltunk valamit, arra is azt mondjuk; „jól működik, de x óra
használat után hozza vissza átnézni, szervízelni.”
Ezért
olyan elképzelhetetlen, milyen is lehet az Éden kertjének tökéletes harmóniája.
Ahol „halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz
többé, mert az elsők elmúltak.” (Jel.21:4)
Milyen
lesz majd vekker helyett Jézus hangjára ébredni reggel... Gyönyörű pázsiton
odalépdelni és szakítani az élet fájáról... S mikor az élet vizének folyójában
megpillantod magad, mennyivel más lesz az a kép, mint amit ma a tükörben
láttál!
Milyen
jó lesz úgy tanulni, hogy nem felejted el soha, és úgy dolgozni, hogy nem kell
állandóan az elmúlással küzdve javítgatni, renoválni, amit csinálsz, és persze
bármit teszel, az nem lesz fárasztó, unalmas, hiábavaló…
A
teremtés összefoglalása: „íme minden igen jó!”, azt üzeni ma, hogy, Isten soha
nem ejt hibát. Az Ő kezei közül csak jó dolgok kerülnek ki. S amit
elrontottunk, azt helyreállítja, és örökre tökéletessé teszi.
És
ezt a helyreállítást, az újjáteremtést ma szeretné benned elkezdeni, folytatni,
„ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett
minden” (2Kor.5:17)
Krisztus
által újjáteremtett emberként ma törekedj arra, hogy minden szó, minden tett,
a legapróbb gesztusod, az arcod rezdülése is olyan legyen, hogy mikor visszanézel
a nap végén, azt mondhasd; „Uram a te segítségeddel „íme minden igen jó!”