Krisztust ismerni mindennél jobb!

Filippiekhez írt levél 3. fejezet 7-8. verse
A
hálószobában ücsörögve viszonylag egyszerűnek tűnik mindazt megtenni, amit Pál
is leírt. Mindent feleslegesnek ítélek Krisztusért azt, ami korábban számomra
az élet része volt. Akkor kezdődik a gyakorlat, amikor felállok a kényelmes
karosszékből és elkezdem tenni a dolgom. A gyakorlat fogja igazolni azt, hogy
az elmélet valósággá válik-e.
Két
irányban induljunk most el és adjunk választ két kérdésre: Mit jelent számomra ismerni
Krisztus? Hogyan segíthetnék másokat is hozzá Krisztus ismeretéhez?
Mit
jelent számomra ismerni Krisztust? Sok válasz adható erre a kérdésre. A legtöbb
válasz azonban egységes: Krisztus jelenti számomra az életet! Tudunk e nagyobb
dolgot mondani Krisztus ismeretétől? Páratlan nagyság… Úgy gondolom, hogy a
gondolkodásunkat, a beszélgetéseinket azok a dolgok töltik ki, amik a
legnagyobb befolyást gyakorolják az életünkre. Vajon Krisztus ismerete ezt
jelenti számunkra? Vagy szívesebben foglalkozunk mással? Én is gondolkozom
azon, hogy mit jelent számomra Jézus Krisztus és bevallom nehéz szavakba
önteni. Tele vagyok érzelmekkel, de most amit szeretnék megosztani mindenkivel
az, hogy Krisztus ismerete=megoldás. Ha boldog akarsz lenni, Nélküle
boldogtalan leszel, ha jobb életet akarsz, Nélküle ez elképzelhetetlen, ha
barátot akarsz, Ő lehet a legjobb barátod, ha szerelemre vágysz, Ő tudja a
legjobban, hogy ki a te segítőtársad. Ő a megoldás. Én egy egyszerű ember
vagyok rengeteg kérdéssel (biztosan akad még hozzám hasonló ember), de azt
tudom, hogy az Isten kész számomra megoldást adni és azt tudom mondani, hogy
nincsen nála hatalmasabb.
Vannak,
akik percekig, vannak, akik órákig képesek beszélni erről az ismeretről, hogy
mit jelent nekik, és vannak, akik meg sem mernek szólalni ilyen emberek
jelenlétében, mert talán még sosem ismerték meg Krisztust. Hogy segítsünk
nekik? Ha emberekkel szeretnénk megismertetni Őt, akkor első lépésként
emlékezzünk vissza arra, amikor mi is feltettük magunknak a kérdést (lehet,
valaki most kérdezi ezt meg magától először). Milyen lelkiállapotban voltunk és
mire volt akkor szükségünk? Legyünk empatikusak, és Krisztus csodáira helyezzük
a hangsúlyt ne magunkra legyünk büszkék, hogy mi az ismeret magas fokán állunk.
A beszédünkből Krisztus fénye áradjon, és minden emberi bölcselkedés szűnjön
meg.
Az
ismerethez kell egy nyugodt pillanat, egy nagy levegő, és szólítsuk meg
Krisztust. Úgy tudjuk Őt megismerni a legjobban, ha személyesen keressük. Ne
bízzuk rá másra, ne elégedjünk meg annyival, hogy mit mondanak Róla mások. Ha
Hozzá megyünk, Ő nem küld el senkit, nem mondja: várd ki a sorod… azt mondja
mindenkinek: „Jöjjetek én hozzám
mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettelek és én megnyugtatlak titeket.”