Együtt Jézussal már ma!?
„Ezt mondja, a ki ezekről bizonyságot tesz: Bizony
hamar eljövök. Ámen, bizony jövel Uram Jézus!”
Jelenések 22,20
Úgy várjuk már! Eljön az ég
felhőivel! Vele lesznek mind, a szent angyalok! Megtörténik az ítélet és az
igazságszolgáltatás és végre minden rossz elmúlik! óh, mikor lesz már! Mikor
fog ez végre megtörténni, hogy láthassalak?!? Ugye, milyen ismerős érzés!
A közös zenélés mindig öröm. Fiatalok
gyűltek össze ifi napra. De mi van, ha a másik egy másik közösségből jön. Nem
csak egy másik gyülekezetből, hanem egy másik keresztény egyházból is? Más a
kultúra. Ismeretlen, gyanús, esetleg félelmet keltő is lehet. Megszólal az első
akkord, elkezdődik az ének. Közös lesz a hang, egyre több az együtt töltött
idő. Csak egy nap, de kezdjük megismerni egymást, a másik hitét. Nyitottak
vagyunk, odafigyelünk, meghallgatunk, igyekezünk nem félre érteni a másikat. A
nap végén újra énekelünk együtt, közösen. A közös zenélés mindig öröm, mert
Jézus ott van, ahol ketten vagy hárman… az Ő nevében!
Ezrek és ezrek lépik át
illegálisan a Magyar határt. Félelem van bennük és félelem van bennünk is. A
helyzet félelmetes! Van, aki az életét, van aki a jövőjét, van aki a
biztonságát, van aki a munkáját félti és még sorolhatnánk. Hol van Isten? Egy
barátom meséli: Az emberek türelmetlenek, szoronganak, idegesek. Majd
elindulunk a tömeg felé ásványvizes palackokkal. Az ADRA adta, hogy segítsünk.
Mert a szomjazónak innia kell, az éhezőnek ennie. Ilyen egyszerű. Egy kislány
lép elénk, elveszi a vizet, mosolyog, köszöni. Nem csak mi vagyunk ott, Jézus
is ott van és múlik minden rossz. Már most!
Egy országos program szervezése a
tét. Körben ülünk és beszélgetünk, mikor mi lesz, kinek mi a feladata. A
szervezés mindig nehéz. Nem tudod, mennyien jönnek majd pontosan és honnan, de
szerződni kell a szállásra, az ételre, a szükséges termekre. Nem tudod mennyi
lesz a bevételed, de azt igen, mennyi a biztos kiadásod. Hitben lépsz, már a
szervezésben is és ajtók nyílnak. Egy új helyen régi ismerős fogad, egy másik
olcsóbban ad jobb ételt, jobb feltételekkel, a program is alakul. Mintha
magától is mennének a dolgok és nem csak a rengeteg belefektetett munka miatt.
Jó az Úrral és együtt dolgozni!
Ma kora délután a Tiborszállási
Adventista Általános Iskolában a Passio című darabot adtuk elő tiszavasvári
barátaimmal. Drámacsoportjuk három éve mutat be jobbnál jobb darabokat a
Bibliai történetekből, most Jézus szenvedéstörténete volt soron. A másfél óra
utazás, majd a színpad berendezése elfárasztott mindenkit. Az előadás előtti
próba nem igazán sikerült, szinte minden szétesett, nehezen jöttek elő a
begyakorolt mozdulatok, szavak. A zenei alap elcsúszott, alig volt hallható,
mindent meg kellett ismételni. Még a mikrofonok sem akartak jól működni! Mi
lesz most? Jöttek a gyerekek, óvodások, kisiskolások! Meg fogják érteni ezt a
komoly drámát? Tele voltunk aggódással, de aztán valami történt. A fáradság
elmúlt, az arcok elkomolyodtak, a gyerekeket szeretettel fogadva felkészítettük
a történetre, a zene jól szólt, az énekek csodálatosak voltak, minden mozdulat
és szó a helyére került. A történet hatott, sok szívet megérintett. Jézus
velünk volt!
Nem kell várnod arra, hogy egyszer majd eljön az Úr a
jövőben, mert Ő már most veled lehet. Már most vele járhatod az utadat, már
most az Ő országának polgára vagy és ennek szinte minden előjogát élvezheted,
ha teszed, amit kell!
