Túlélőtúra

„A balgák ugyanis amikor magukhoz vették lámpásukat, nem vittek magukkal olajat, az okosak viszont a lámpásukkal együtt olajat is vittek korsókban.”
Máté evangéliuma 25:3-4

Tisztálkodó szerek, kullancsriasztó, kisbicska, váltásruha, hálózsák, némi pénz és személyazonosításra szolgáló iratok, kellő mennyiségű élelem, és már indulhat is a nagy kaland. Egy hatalmas túra, éjszakázás a vadonban, és másnap a maradék kilométerek sokasága. Te mindent betettél. Legalábbis ebben a hitben élsz egészen addig a pillanatig, míg a kezed ügyébe nem kerül a nagy pakolásban, az, amiből épp most használtad el belőle az utolsót. 

Nincs több, és a túra még nem is közelít a végéhez. Még kár azon töprengeni, hogy „Messze van még, Törpapa?”, vagy hogy mennyi kilométer is van vissza, ha az eltévedéseket, tiszteletköröket nem számoljuk. De már nincs több. Vége, és neked így kell végigcsinálnod a túrát, ez a kész túlélés. Mástól nem kérhetsz, mert senkinek nincs feleslege, ebből vagy keveset, vagy eleget pakolsz. És neked most nem sikerült. Kevés volt, nagyon kevés, és korgó gyomorral kell továbbmenned, mert menni muszáj. Ez az igazi túlélés. 

Nincs felesleg és nem élhetsz a máséból hited nagy túrájában sem. Vagy ismered Istent, vagy élő, mindennapi a kapcsolatotok, vagy pedig régen kevés az, amivel rendelkezel. 

Ma reggel a Mindenható hív arra, hogy ellenőrizd a csomagodat, mit is cipelsz benne, és mennyi van az igazán fontos dolgokból, a Vele való kapcsolatból! Ma reggel arra kér, hogy keresd az Ő társaságát, és ne csak a Jajistenem!-eket hangoztasd! Arra hív, hogy ismerd meg Őt, tudd biztosan, rendíthetetlenül, ki vár rád az út végén, és mire is való ez a nagy túra. Arra hív, hogy ma és mától fogva minden nap légy okos, légy bölcs, és töltsd fel a tartalékaidat! 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy ismerős ismerőse

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Mint a villámlás