Aki másnak vermet ás...
"Aki jóra törekszik,
jóakaratot szerez, de eljön a rossz arra, aki azt hajhássza."
Példabeszédek könyve 11:27
A bibliai Eszter
királyné története pontosan ennek a reggeli gondolatnak az illusztrációja. A
törvény szerint senki, még a király felesége se léphetett hívatlanul a perzsa
király elé. Eszter azonban jóra törekedve, még saját életét is kockára téve
lépett be a trónterembe, hogy a saját népét fenyegető veszély elhárítását
eszközölje ki nála. A törvény akár még halálbüntetéssel is sújthatta volna a királynét,
de nem így történt. Az ő jósága a királyban is jóságot szült, meghallgatta
Esztert, és közbenjárására megakadályozta a zsidók kiirtását.
Hámán, a király
első főembere azonban rosszat akart. Ő eszelte ki a zsidók elpusztításának
borzalmas tervét. Fondorlatosan rávette a királyt, hogy borzalmas elgondolásának
törvényes látszatot adjon. A legjobban Márdokeust, Eszter nagybátyját gyűlölte,
akinek el is készíttette a bitófáját. De az események mégsem úgy alakultak,
ahogy Hámán eltervezte. A zsidók kiirtása meghiúsult, ő maga pedig azon a
bitófán végezte, amelyet ellenségének, Márdokeusnak ácsoltatott.
Aki másnak vermet ás maga
esik bele – tartja a magyar közmondás is. És ez szépen kidomborodik Eszter
történetében is. A hétköznapi életben azonban nem mindig ilyen egyértelmű ez a
törvényszerűség. Néha úgy tűnik, hogy a jókat kihasználják, a gonoszok pedig
jól járnak. Egy nagy különbségről Eszter és a mi életünk között ne feledkezzünk
meg. Míg Eszter történetének már vége van, a mienkének még nem. Így ha kitartóan
jóra törekszünk, legkésőbb akkor, amikor Jézus másodszor is visszajön,
megkapjuk jutalmukat. A mi történetünk akkor fog véget érni. Gondoljunk ma is
Eszterre, és törekedjünk a jóra.