Feltámadás
Egyszer egy temetésen voltam. A fiatalember alig múlt 28
éves, amikor meghalt. A pap a ravatalozóban többek között azt mondta:
Ne szomorkodjatok! A mi kedves barátunk már az Úrnál van és
a mennyei karokban énekel.
Aztán a sírnál:
Most engedjük le ide a sírba a mi kedves testvérünket. Itt
fogja meghallani majd az utolsó trombitaszót, és feltámad, amikor Jézus eljön
Végül, amikor már a koszorúk is a helyükre kerültek, megállt
a sírnál, és azt mondta:
Ma este hatkor engesztelő szent mise lesz a mi barátunk
lelki üdvéért.
Akkor még egészen fiatal voltam, és elgondolkodtam: Hol van
akkor most ez a fiú? Az Úrnál? Vagy a sírban várja a feltámadást? Vagy valahol
egy közbülső állapotban, ahonnan ima által megszabadulhat?
A Szentírás világosan tanít minket ebben a kérdésben is. A
mi szeretett hozzátartozónk, aki elment – akármilyen jó volt itt a földön,
akármilyen szent életet élt, nincs a mennyben. És akármilyen gonosz volt is,
nincs a pokolban. ALSZIK. Mély, álomnélküli alvással alszik a feltámadásig.
János evangéliumában ezt olvashatjuk:
„Ne csodálkozzatok
ezen, mert eljön az óra, amelyben mindazok, akik a sírban vannak, meghallják az
Ő hangját, és kijönnek. Akik a jót cselekedték, feltámadnak az életre, akik
pedig a gonoszt művelték, feltámadnak az ítéletre.”
(5:28-29.)
Isten a szeretet Istene. Nem gyönyörködne abban, ha valaki
vég nélkül gyötrődik bűnei miatt a pokolban, de az sem okozna örömöt neki, ha a
hozzátartozónk, aki meghalt, látná azt a sok rosszat, ami itt a földön folyik. Vagy látná a férjét/feleségét/gyermekét, akit itt hagyott, szenvedni – és nem
avatkozhat be, nem segíthet neki. Vajon számára öröm lenne a mennyei karokban
énekelni, közben mindezt látni?
Aki meghalt, alszik, mondta Jézus. És az utolsó
trombitaszóra feltámad. A Szentírás sehol nem mond ellent önmagának, mindenütt
ezt olvashatjuk.
„Nem akarom továbbá testvéreim, hogy
tudatlanságban legyetek azok felől, akik elaludtak, hogy ne szomorkodjatok,
mint a többiek, akiknek nincs reménységük. Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt
és feltámadt, ugyanúgy Isten Jézus által, vele együtt előhozza azokat, akik
elaludtak. Mert ezt mondjuk nektek az Úr
szavával, hogy mi, akik élünk, akik megmaradunk az Úr eljöveteléig, nem előzzük
meg azokat, akik elaludtak. Mert maga az Úr fog leszállni a
mennyből riadóval, főangyal szózatával és Isten harsonájával, és feltámadnak
először azok, akik Krisztusban meghaltak, azután mi, akik
élünk, akik megmaradtunk, velük együtt elragadtatunk a felhőkben az Úrral való
találkozásra a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk. Azért
hát vigasztaljátok egymást ezekkel a beszédekkel.”
1Thess 4:13-18.
Milyen jó, hogy van reménységünk! Hogy
lesz feltámadás! Hogy találkozhatunk szeretteinkkel! Vigasztaljon minket ez a
tudat. Hamarosan Jön Jézus, és akkor találkozhatunk velük!
