Az Úr hatalma

"El lehet-e venni a zsákmányt a hőstől, megmenekülhetnek-e a foglyok az erőszakostól? Igen! - ezt mondja az ÚR. A hőstől is el lehet venni a foglyokat, és az erőszakostól is megmenekülhet a zsákmánya. Perlőiddel én fogok perelni, fiaidat én szabadítom meg."

Ésaiás 49:24-25

A feltett kérdésre a Földön általában egy nagy NEM a válasz. A zsákmány az erősé marad, a foglyok az erőszakos kezéből nem szabadulnak meg. 

De az Úr mást mond! Az Ő dimenziójában nem ez a természetes. Nála a foglyok kiszabadulnak, az erőszakos pedig nem örökké élvezheti a rablott kincseket.

Felfoghatatlan, nem logikus, nem elvárható, csak megkapható kegyelemből, Isten csodája és hatalma által.

Reményik Sándor: Kegyelem

Először sírsz. 
Azután átkozódsz. 
Aztán imádkozol. 
Aztán megfeszíted 
Körömszakadtig maradék-erőd. 
Akarsz, egetostromló akarattal – 
S a lehetetlenség konok falán 
Zúzod véresre koponyád. 
Azután elalélsz. 
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz. 
Utoljára is tompa kábulattal, 
Szótalanul, gondolattalanul 
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába: 
A bűn, a betegség, a nyomorúság, 
A mindennapi szörnyű szürkeség 
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés! 
S akkor – magától – megnyílik az ég, 
Mely nem tárult ki átokra, imára, 
Erő, akarat, kétségbeesés, 
Bűnbánat – hasztalanul ostromolták.

Akkor megnyílik magától az ég, 
S egy pici csillag sétál szembe véled, 
S olyan közel jön, szépen mosolyogva, 
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.

Akkor – magától – szűnik a vihar, 
Akkor – magától – minden elcsitul, 
Akkor – magától – éled a remény. 
Álomfáidnak minden aranyágán 
Csak úgy magától – friss gyümölcs terem.

Ez a magától: ez a Kegyelem.

 A vakok újra látnak, a süketek hallanak, a szegényeknek odaajándékozza Isten a megtisztított Földet. A rossznak örökre vége, az elnyomás megszűnt, a szükség nincs többé. A Rend helyreáll, mindenki boldog, mert mindenkiben a szeretet él. Isten hatalma helyrehozott mindent. Isten hatalma, a szeretet.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy ismerős ismerőse

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Mint a villámlás