Isten védelmét élvezve
„Mit mondunk azért
ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?”
(Rómabeliekhez írt
levél 8. fejezet 31. vers)
Mindig
csodálattal tölt el, mikor Pál apostol bátor, Isten mellett való hitvallásáról
olvasok. Bizony, de jó lenne ma is ilyen határozottan szembenézni az élet nehézségeivel
és a kísértésekkel.
Mert
hát oly gyakran megrémülünk a kisebb nehézségektől is; rossz időjárás, csúszós út,
elromlik valami… vagy ha hibázunk, bűnt követünk el rögtön kétségbe esünk és
úgy érezzük, itt a vég, számunkra nincs kegyelem.
S
belegondolni sem mer az ember, milyen lehetett úgy megélni a kereszténységet,
úgy evangélizálni, hogy minden pillanatban vihetnek a római cirkuszba az
állatok elé. Mikor nem a mindennapi betevő megléte a kérdés, hanem maga a
létezés.
„Amint megvan írva, hogy: Te éretted gyilkoltatunk
minden napon; olybá tekintenek mint vágó juhokat.” (36.vers)
S
ekkor kimondani; hogy „Mindezekben felettébb diadalmaskodunk, Az által, aki
minket szeretett, Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem
angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem
következendők, Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem
szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus
Krisztusban.” (37-39.vers)
S
azóta hányan és hányan merítettek erőt e meggyőződésből; Ha csak Luther
Mártonra gondolunk, aki éppen a Rómaibeliekhez írt levél olvasása közben
értette meg Isten kegyelmének erejét.
Mikor
aztán el akarták hallgattatni, annyit mondott; „Itt állok, másként nem tehetek.”
Mert Pálhoz hasonlóan vallotta; „nékem az élet Krisztus, és a meghalás
nyereség.” (Fil.1:21)
Így
mikor e mai nap előtt bármit is elterveznél, bármi felől is már előre aggodalmaskodnál,
mi lesz, hogyan lesz. Jöjj Jézushoz, és keresd az Ő akaratát, s hidd, amit
ígért; „mindezek megadatnak néktek” (Máté 6:33)
És énekeld; Erős vár a mi Istenünk...
