A töviskoronás király

 „Másnap, amikor az ünnepre érkező nagy sokaság meghallotta, hogy Jézus Jeruzsálembe jön, pálmaágakat fogtak, kivonultak a fogadására, és így kiáltottak: „Hozsánna! Áldott, aki az Úr nevében jön, az Izráel Királya!” Jézus pedig egy szamárcsikóra találva, felült rá, ahogyan meg van írva:„Ne félj, Sion leánya, íme, királyod jön, szamárcsikón ülve.” Tanítványai először nem értették mindezt, de miután Jézus megdicsőült, visszaemlékeztek arra, hogy az történt vele, ami meg volt írva róla.”

                                                  János evangéliuma 12,12-16

A keresztény világ ünnepel. Advent ünnepe van és nekem, adventista lelkipásztornak ilyenkor kell, hogy legyen mondanivalóm. Advent, eljövetelt jelent, várjuk vissza Királyunkat, Jézus Krisztust. Nem a kisgyermek Jézuskát várjuk, hanem azt a Krisztust, aki dicsőségben meg fog jelenni másodszor, és elvisz magához.

Jeruzsálemben is ünnep volt, páskaünnepre készültek. Ilyenkor nagyon sok ember meglátogatta a szent várost. A templomba hozták az áldozataikat és reménykedtek a szabadításban. Jézus már hat nappal az ünnep előtt Bethániába, kedvenc városában tartózkodott. Ez a kis város Jeruzsálem mellett helyezkedik el, az Olajfák hegye keleti oldalán. Az emberek már sokat hallottak Jézusról, hallották, hogy Bartimeus szemét megnyitotta, Lázárt feltámasztotta és sok csodálatos dolgot tett. Bármerre járt mindenhol emberek sokasága követte. Ott élt a szívekben, hogy az a gondolat, hogy jönni kell valakinek, aki megszabadít bennünket a rómaiak elnyomásától. Királyt vártak, és amikor Jézus elindult Jeruzsálem felé királyként is fogadták. Pálmaágakkal köszöntötték, és köntösükkel fedték be az utat és azt kiáltották „Hozsánna! Áldott, aki az Úr nevében jön, az Izráel Királya!”

Mi is várjuk a Királyok Királyát, hogy visszatérjen dicsőségben és megszabadítson bennünket a bűn fogságából. Elmondjuk azt, hogy HALLELUJA, HOZSANNA, várunk és szeretünk Téged, hiszünk tebenned. Királynak mondunk, de nem engedjük, hogy uralkodj az életünkben.

Virágvasárnap után, hamar felhangzott a „feszítsd meg”. Az ünneplő tömegből gyilkos sokaság vált. Kevesen maradtak hűségesek a „töviskoronás” királyhoz.

Uram, mi nem csak hozsannázni, hanem követni szeretnénk, engedelmeskedni akarunk, és szolgálni Téged. Segíts, hogy ne csak beszéljük, hanem éljük a mi hitünket.