Kis türelmet!


"Mert ez a látomás bizonyos időre szól, de a vége felé siet, és nem csal meg. Ha késik is várjál rá, mert bizonnyal eljön, nem marad el."
Habakuk könyve 2:3

"Várj!" – milyen sokszor halljuk ezt a felhívást. Azt gondolom nem vagyok egyedül azzal, hogy nem szeretek várni. Minden lehetőleg most és azonnal történjen. A világ pedig az élet minden területén igyekszik a "most" igényeit kielégíteni. A gyorsétterem már megszokott dolog, a villámgyors internet és azonnali üzenet-, és fényképküldés is a mindennapok részévé vált. Van azonnali szerelem, gyorsreagálású hadtest, és kitudja még mi minden… Egy dolog nincs még, azonnali megoldás a beteg világunk súlyos problémáira.

Az elrontott életeket, tönkrement kapcsolatokat, szétesőben lévő világunkat nem lehet azonnal helyrehozni. Várni kell. De meddig?

Jó-jó belátjuk, hogy bizonyos dolgokhoz idő kell – még Istennek is. Habakuk próféta azt az utasítást kapta, hogy vésse táblákra Isten bátorító szavait, hogy mindenki számár jól látható legyen. Talán nekünk is érdemes kitennünk jól látható helyre Isten ígéretét, hogy nem késik, hamarosan visszajön népe megszabadításáért. Sok hittek ebben, és már nincsenek közöttünk. Mégsem hiába vártak, mert bíztak Istenben, és ebben a hitben aludtak el.

Hogy mi lesz velünk? Meddig kell várni? Nem tudom. Azt viszont már megtanultam, hogy Istenben nyugodtan megbízhatunk. Ő tartja a szavát – még akkor is, ha kicsit (vagy sokat) várni kell.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia