Isten sátora az emberekkel


"Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trónus felől: "Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga az Isten lesz velük."
Jelenések könyve 21:3

A sátorozásban van valami izgalmas, romantikus dolog. Pár napig, vagy egy hétig el lehet benne aludni még egy kényelmetlen szivacson is. Az viszont, hogy valaki éveken, évtizedeken át sátorban lakjon, már komoly kihívás. De mi a helyezet Istennel? Miért akar ő velünk sátorozni?

A Biblia szerint Isten a végsőkig elmegy, hogy az emberrel újra helyreállítsa kapcsolatát. Mi távolodtunk el tőle, de ő közeledik hozzánk, keresi a megbékélést. Isten szólította meg Ádámot és Évát az Éden kertjében, ő hívta el szolgáit, hogy képviseljék őt, és ő szabadította meg népét az Egyiptomi fogságból. Miután az Úr szövetséget kötött Izrael fiaival elrendelte, hogy készítsenek neki egy sátrat, hogy mindig velük lehessen. Ezt mondta Isten: "És készítsenek nékem szent hajlékot, hogy ő közöttök lakozzam. Mindenestől úgy csináljátok, a mint én megmutatom néked a hajléknak formáját, és annak minden edényeinek formáját.  (2Mózes 25:8,9)

Isten mindenható, tehát mindig és mindenhol jelen van, mégis úgy döntött, hogy látható módon is közösséget vállal választott népével. A sátor, majd később a kőtemplom azt üzente: veletek vagyok, itt vagyok, elérhető vagyok számotokra.
Istenhez bárki bármikor mehet, az ajtó nyitva áll. A bűnös ember – a közbenjárón keresztül – megközelítheti a szent Istent, ami egy óriási kiváltság.

A Jelenések könyvének próféciája azonban még ennél is tovább megy: Isten az elbukott, de megváltott embert és annak lakhelyét választja örök otthonának, miután mindent újjá teremtett. Az új Jeruzsálem lesz az a hely, ahol majd Isten velünk lakozhat, ahol "sátorát" felállíthatja.

A sátor-templom valójában ezt jelképezi: a megváltottak örökre együtt lehetnek Istenükkel.  Ezért lesz teljesen más értelme a földi hajléknak. " És templomot nem láttam abban: mert az Úr, a mindenható Isten annak temploma, és a Bárány." (Jelenések könyve 22:22)

Amikor legközelebb templomba, vagy imaházba mész, erősítsen az a reménység , hogy hamarosan szemtől-szemben állhatsz Isteneddel, aki örökre velünk lesz!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet