A szomorúság fajtái
"Az Isten szerinti szomorúság megbánhatatlan megtérést szerez az üdvösségre, a világ szerinti szomorúság pedig halált szerez."
2Korintus 7:10.
Gondolkodtál már azon, mekkora különbség van az ’Isten szerinti’ és a ’világ szerinti’ szomorúság között?
Ha már követtél el életedben bűnt – és bántott téged, sírtál miatta, igyekeztél jóvátenni – ez az Isten szerinti szomorúság.
Ha megbántottad barátodat, bemószeroltad, a háta mögött rábeszéltél – aztán őszintén megbántad, bocsánatot kértél tőle, és a Te mennyei Atyádtól is – ez az Isten szerinti szomorúság.
Ha újból és újból visszaestél a gödörbe, amiből épp csak kimásztál, ha újra és újra visszaestél abba a gyűlölt bűnbe, amit már úgy utálsz – és felkiáltasz Istenhez – Uram, segíts! Ez az Isten szerinti szomorúság.
De ha csupán bűneid következményei miatt siránkozol, ha mindig csak megmagyarázod, hogy mit miért tettél úgy, ahogy tetted – és megkeményedsz abban az állapotban, amiben vagy – Isten sem tud mit kezdeni veled.
Ha mindig másokat okolsz és hibáztatsz, és sírsz, ha vélt vagy valós igazadat nem fogadják el – ez a világ szerinti szomorúság. ÍGY mindenki tud szomorkodni.
De ha nem lépsz tovább, nem üdvözülsz. Ugyanis nem éreznéd jól magad a mennyei lények társaságában, mivel ott nem tudnád megmagyarázni senkinek, mit miért követtél el.
Ne igazold hát mindenáron önmagadat!
Engedj szabad folyást könnyeidnek!
Nézz a tükörbe és mondd: - Ó én nyomorult ember! Ki tudna engem megszabadítani ebből a mélységből, amiben benne vagyok? Ki tudna innen engem kiemelni?
És akkor meghallhatsz egy szelíd hangot mögötted:
Gyermekem! Én! Bízz bennem! Itt vagyok!
