Isten fiai és lányai
„Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten Fiai.”
Rómabeliekhez írt levél 8:14
Test és lélek. Nem lehet külön választani, mégis sokszor óriási felszültséget érzünk a kettő között. Pál apostol a régi bűnös természet és az újjászületett ember énjének küzdelmét ábrázolja a test és lélek képével.
Testünk önmagában nem rossz dolog, hiszen ahogyan szintén Pál írja a Korinthusbeliekhez írt levelében: a bennünk lakozó„ Szentlélek temploma”. Testünk is lényünk része, Isten csodálatos alkotása. A bűn azonban ezt is megrontotta, és a test szükségleteinek kielégítése helyett elkezdődött a test kívánságainak, önző igényeinek a kielégítése. A „testi” dolgok által könnyen kísérthetőek vagyunk, ezért is írja le belső küzdelmét úgy Pál apostol, hogy a teste erőtlen a jóra, viszont a lelke jóra törekszik.
A Lélek dolgai jók, szükségesek, de komoly harc folyik bennünk a jó és rossz között. A Biblia világossá teszi a kérdést: vagy a régi, bűnös természetünk irányít, vagy Jézus Krisztus a Lélek által. Az egyik eredménye, hogy a bűnt, pontosabban Sátánt szolgáljuk, és ezáltal az ő gyermekei vagyunk.
Lehetünk viszont Isten gyermekei is (annak minden előjogával), ha a Lélek vezetésére figyelünk. Isten gyermekei, az ő örökösei, az ő dicsőségének és az örök életnek várományosai. Ez óriási kiváltság! A kérdés csak az, hogy valójában ki vagy mi vezet bennünket? Kinek a példáját követjük, kire hallgatunk a bennünk lévő nagy küzdelemben?
