Mert megígérted!


"Véget vet a halálnak örökre! Az én Uram, az Úr letörli a könnyet minden arcról. Leveszi népéről a gyalázatot az egész földön. - Ezt ígérte az Úr."
Ézsaiás könyve 25:8

Percről percre egyre közelebb kerülsz a régóta várt Szentestéhez. Karácsonyi dalokat dúdolsz már hetek óta, és mindennél jobban várod, hogy azokkal tölthesd ezt a néhány napot, akiket igazán szeretsz, akik a családot jelentik a számodra.

Ebbe a boldog várakozásba és készülődésbe a magányos, gondolatokkal teli éjszakákon akaratlanul is belopódzik a fájdalom, és eszedbe jutnak, akik már nem lehetnek ott az ünnepen. Lecsukod a szemed, és magad előtt látod a kedves arcokat; de már csak az emlékeidben kívánnak neked boldog karácsonyt. Menniük kellett, és csak keserű űrt hagytak maguk után. Aztán szertetteidre gondolsz, akik igen, ma még ott vannak melletted, de mi van, ha...

Akármennyire is igyekszel, nem lehetnek itt tökéletes ünnepeid. Valahol valaki mindig hiányozni fog az asztaltól. De hidd el, ez nem tart örökké, mert advent van! Nem a karácsony előtti bevásárlás őrülete, nem a "kinek mit vegyek?" kétségbe esett kapkodása, hanem az emlékezés és a boldog várakozás ideje. Emlékezünk arra a csodára, ami több mint 2000 éve történt, és várjuk az ígéretek teljesedését. Várjuk, hogy Jézus újra visszajöjjön, és véget vessen a halálnak, és minden rossznak, ami ezen a Földön megmérgezte az életed. Nem kell majd többé soha, senkitől elköszönnöd; nem lesz ásó, kapa és nem kondul meg többé az a bizonyos "nagyharang". Ő majd letöröl minden könnyet a szemedről.

Ma reggel kérlek, állj meg egy pillanatra, és emeld fel szemed az ég felé! A Te Istened megígérte, hogy így lesz. Te csak várd, az advent nemsokára célba ér!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet