"...az idő közel van."

"Ne pecsételd le e könyv prófétai igéit, mert az idő közel van."
Jelenések 22,10


Minden túlzás nélkül mondják Forma 1-es szakértők, hogy a múlt vasárnapi, idényzáró, interlagoszi (Brazília) futamhoz hasonló végjátékot még nem láttak. Az olykor nagy hibákat vétő, bukdácsoló, motorhibáktól sújtott Felipe Massa és a forrófejű trónkövetelő, egyébként adventista gyökerekkel rendelkező Lewis Hamilton is megemlegeti ezt a napot.

De miért is?

Hamilton a starttól kezdve a biztonságos ötödik pozíció megszerzésére törekedett, nem ment bele semmi kakaskodásba, nehogy elússzon hétpontos előnye, s vele együtt a világbajnoki trófea is. Massa pontosan tudta, csak az első hely elfogadható számára. Ennek megfelelően nem hagyott kétséget felőle: nyerni akar. Végig dominált, és sikerült is minden baj nélkül teljesítenie a 71 körös versenyt, hozva a maximális 10 pontot. Ezzel az összpontszáma 97-re duzzadt. Azonban három körrel a verseny leintése előtt váratlan fordulat történt: viharos eső zúdult a pályára, s mivel a német Timo Glock nem cserélt átmeneti esős gumira, Lewis elé került a jól támadó esőmenő Sebastian Vettellel együtt. Az angol csak küszködött a pályán, s a maga erejéből nem tudta visszaszerezni az ötödik pozíciót. Az utolsó előtti kanyar bejáratánál még hatodik volt, de mivel Glock száraz pályára való gumikkal közlekedett, az utolsó körben mintegy 12(!) másodpercet veszített és Hamilton elment mellette. A maradék kb. egy kilométert hiba nélkül teljesítette, és ő lett 2008 F1-es világbajnoka, amit Istennek köszönt meg.

A mai ige fényében számomra nagyon komoly üzenete van ennek a futamnak.

Ennél a két fiatalembernél aligha van valaki, aki pontosabban tudja, akkor van vége a küzdelemnek, amikor beér a célba, meglátja a kockás zászlót. Mi pedig, akik összehasonlíthatatlanul értékesebb, „hervadhatatlan koszorúért” küzdünk, gyakran elfelejtjük ezt, és talán a cél előtt levesszük tekintetünket Jézusról. Pedig mikor volt kevesebb idő hátra az üdvösségig, mint ma?

Szeretnék mindenkit erősíteni ma reggel, aki úgy érzi, már-már elviselhetetlen nyomás alatt él: tarts ki! Jézus érted nem pecsételte be ezt az üzenetet. Egyrészt, mert „az idő közel van”, másrészt meg azért, mert szeretné, ha pontosan ismernéd az Ő országát, ahol mindenki megnyugvást talál majd zaklatott lelkének. Ahol egy csendesen csörgedező patak (Jel 22,1) hirdeti, hogy az élet Forrása nagyon szeret téged, és már alig várja, hogy találkozhasson veled! Ne feledd, talán már csak „egy kanyar” van hátra!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet