Társas lény

Van ember, aki bajba juttatja felebarátait, de van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél.

Isten közösségbe tervezte az embert. Eredetileg azt tervezte, hogy kapcsolati lények legyünk, akik vágynak a kontaktra. Belénk ültette azt az érzést, hogy kötődni akarjunk más emberekhez, még akkor is ha ez nem mindig a legjobb számunkra.

Emlékszem, nekem is voltak barátaim akik nem éppen jó hatással voltak rám. Néha még tudtam is, de mivel társas lény az ember, köztük én is, belementem a rossz ötletekbe,  nem foglalkozva a következményekkel. Nem mondom hogy minden ilyen pillanatot bánok, de az igaz barátság többnyire nem ezekből lett.

Igaz barát lett abból, amikor együtt dolgoztunk valami közös célért, amit ketten tűztünk ki magunk elé. Igaz és ragaszkodó barátság lett abból amikor közös küzdelmek összekovácsoltak bennünket. Mély kapcsolat lett az élmények megosztásából. Ezek lettek igazi, örökre szóló barátságok.

Isten társas lénynek teremtett, így hát keress társakat erre a néhány évtizedre!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy tánc az esőben

Ez nem az a nap!

Mint a villámlás