Értékes vagy!

„Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét: hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok.”


Nem volt semmi sem túl drága, mert az övéiről volt szó. Rólunk. Azokról, akiket a saját kezével alkotott, lehajolva a porba, gyúrta, formázta az anyagot, míg elkészült a remekmű. Férfi és nő. Akik később fellázadtunk ellene, mert a kígyó elhitette velünk, hogy még nem vagyunk elegek. Nem vagyunk olyanok, mint Isten. Pedig az Alkotó olyannak teremtett meg minket, a saját képmására formált, hatalommal, feladattal, felelősséggel, szeretettel felruházva. Elhittük, hogy mindez kevés, hogy tudnunk kell, mi a rossz ahhoz, hogy egészek, elegek legyenünk. 

És Ő mégis utánunk jött. Mindezek ellenére. Hátrahagyta mindazt, ami tiszta, bűntelen, tökéletes azért, hogy az övéi között éljen, a mi életünket élje porban, mocsokban, bűnösök között, nélkülözve, szegényen, számtalanszor megkísértve, elárulva és megtagadva, utolsó latorként függve a kereszten. 

Így lehet miénk a legnagyobb kincs a világon, hogy Isten gyermekeként élhetünk az Ő országában. Meggyógyítva, helyreállítva, újra teljes egészként. Felfoghatatlan az az ár, amit kifizetett értünk. A világ Teremtőjének élete. Értem és érted.

Hát nézz ma reggel a tükörbe, és mondd ki, ha kell százszor is: Ennyit érek, a világ Teremtőjének életét! Engedd, hogy koppanjanak benned a súlyos szavak, engedd, hogy tágítsák értelmedet, gondolkodásodat, istenképedet, énképedet! Engedd, hogy megérts általuk egy szeletet Krisztus szeretetéből, és add tovább másoknak is az örömhírt!