Krisztus jó illatával
"Mert Krisztus jó illata vagyunk Isten dicsőségére az üdvözülők és az elkárhozók között:"
Minden helynek megvan a maga illata. Egy virágbolt a virágok édes illatától kellemes, míg egy kórháznak mással összetéveszthetetlen szaga van. Ugyanígy, érdekes módon, minden háztartásnak is más, jellegzetes illata van. Van, ahol a frissen főtt ebéd illata a jellemző, de az ajtón belépve gyakran azt is meg tudja mondani az ember, ha csecsemő van a családban. Az illatok pedig fontosak az ember számára. Dezodort és parfümöt használunk, hogy nap közben kellemes illatot árasszunk, az otthonunkban pedig füstölőt, vagy légfrissítőt. Egy csendes téli estén illatos gyertyákkal, vagy illóolajokkal tesszük kellemesebbé a levegőt, míg tavasszal tágra nyitjuk az ablakokat, hogy a friss levegő finom illata járja be a házat.
Korinthus városa Pál idejében körül-belül olyan megítéléssel bírt, mint napjainkban Las Vegas teszi. A kicsapongás, az erkölcstelenség városa volt. Történetírók szerint a város mellett lévő Akrokorinthoszon állt Afrodité, a szerelem istennőjének temploma, ahol több ezer papnő szolgált, akik esténként a város utcáin járva prostituáltként szolgálták istennőjüket. Nem véletlen, hogy a görög nyelvben más módon is fennmaradt Korinthus városának neve: a ‘korinthoazomai’ igét arra használták, ha valaki erkölcstelen életmódot folytat (olyan “korinthusiasan” él), a ‘korinthiastés’ pedig egyszerűen a prostituált szinonímája volt. Egyfajta erkölcsi bűz terjengett mindenfelé.
Pál ebben a városban alapított gyülekezetet Akvila és Priszcilla, az Itáliából átköltözött keresztény házaspár segítségével. Könnyű lehetett volna az első keresztényeknek azt mondani, hogy elhatárolódnak a város lakóitól, és nem hajlandóak ezekkel az erkölcstelen emberekkel egy légtérben lenni, Pál azonban nem erre bátorítja őket. Jézus a keresztény embert a lámpáshoz, sóhoz, vagy hegyen épült városhoz hasonlítja (Máté evangéliuma 5:13-16) Pál pedig a légfrissítőhöz.
Kutatások kimutatták, hogy a vásárlási kedvet növeli, ha a boltban friss kenyér illata terjeng. Azt is kimutatták, hogy ha a keresztény emberen látszik az Isten kegyelméből eredő boldogság, az másokat is a kereszthez vonz. Ha keresztényként jó illatot tudunk árasztani — úgy a hívők közösségében, mint “korinthusiak” között — akkor előbb-utóbb az illatot érző embertársaink is felfigyelnek ránk: rajtunk keresztül pedig Istenre.
Nem mindegy, hogy milyen illatot, vagy bűzt terjesztünk magunk körül. Nem mindegy, hogy az emberek mellénk akarnak ülni, vagy messzire elkerülnek bennünket! Isten illatként küldött bennünket a világba, jó illatként mindenki számára.
