Szabadításra várva
„De én az Úrra nézek, várom az én szabadításom
Istenét; meghallgat engem az én Istenem! Ne örülj, én ellenségem! Elestem
ugyan, de felkelek, mert ha még a sötétségen ülnék is, az Úr az én
világosságom!”
Mikeás próféta könyve, 7. fejezet 7-8. vers
Kedves Olvasó! Talán
már te is találkoztál az alábbi kérdésekkel:
Mondd csak, miért
nyitod meg, és miért olvasod el napról napra a reggeli dicséretet? Egyáltalán
miért olvasod rendszeresen a Szentírást, miért imádkozol? Miért jársz
templomba? Miért vagy hívő? Miért vagy adventista?
Ezáltal jobb az
életed? Boldogabb vagy? Jobb a házasságod? Több pénz van a zsebedben? Sikeresebb
vagy a munkádban? Egészségesebb vagy? Több az erőd? Tökéletesebb a jellemed?
Elkerül már a bűn?
Igen, ezek a
materialista, önző gondolkodás kérdései: Miért éri ez meg nekem? Mi hasznom ebből?
A Szentírás alapján
azt kell, hogy válaszoljam: Nem azért vagyok adventista, mert ezáltal jobb,
szebb, tökéletesebb, stb. lennék. sőt Dáviddal együtt be kell valljam, sokszor „irigykedtem a kevélyekre, látván
a gonoszok jó szerencséjét.” (Zsoltár 73:3) Sőt, "e világnak fiai eszesebbek a világosságnak fiainál a maguk nemében.”
(Luk.16:8)
Ami pedig a hibákat
és a bűnöket illeti, akár saját egyéni, akár a gyülekezeti élet tekintetében,
sajnos ma is ugyanazok a kétségbeejtő és csüggesztő állapotok vannak, mint Mikeás
korában.
Bizalmatlanság
mindenütt: „Mert a fiú bolondnak tartja atyját, a leány
anyja ellen támad, a meny az ő napára; az embernek saját háznépe az ellensége.”
(Mik.7:6)
A bűnök súlya és következménye
nyomja lelkünket: „Az Úr haragját hordozom, mert vétkeztem ellene” (Mik.7:9)
Sátán egy mélyütéssel kiütött és a földre kerültem.
DE! És ezt mindannyiszor
megtapasztalom én is, „elestem ugyan, DE FELKELEK”. Elesni nem nehéz, az eleséshez
nem kell erő, a dolgokat mindenki el tudja rontani…
Ahogy egykori zenetanárom is
mondta: A művészet nem a tévesztés, hanem, hogy visszatalálj a kottához és
folytasd ott és akkor, amikor amúgy megtorpannál, megállnál.
Végül, az első kérdéssorra
válaszolva: Nem azért jövök Istenhez, mert bűntelen vagyok, sőt, épp azért
jövök Hozzá, mert bűnös vagyok és rájöttem, csak az Ő ereje által tudok
felkelni. Ő „leperli
peremet és meghozza ítéletemet. Kivisz engem a világosságra, meglátom az Ő
igazságát.” (Mik.7:9)
Én ezért várom Őt!