A Pásztor szavára hallgatók
Ahogyan a pásztor nyája előtt jár, s elsőnek
találkozik az út veszélyeivel, úgy tesz Jézus is népével. A mennybe vezető utat
Jézus lábnyomai jelölik ki nekünk. Az út lehet, lankás, vagy meredek, rögös,
sziklás, vagy egyenes, de azon Jézus már keresztül ment, és mutatja az utat.
Így tesz egy pásztor. Jézus olyan helyeken járt előttünk életében, ahol azelőtt
még ember nem járt, és olyan dolgokat tett, amelyeket korábban senki. Lábai
taposták a kegyetlen töviseket, s tették az ösvényt könnyebbé számunkra. Minden
terhet, amit el kell viselnünk, Ő maga is hordozott.
Bár
felemelkedett Isten színe elé, s osztozik a világegyetem trónján, Jézus mit sem
veszített irgalmas természetéből. Ugyanaz a kedves, együtt érző szív, ma is
nyitva áll az emberiség minden keserve számára. Kinyújtja átszegezett kezét,
hogy még bővebb áldást osszon a világban népének. Aki átadta magát Krisztusnak,
az többet ér szemében, mint az egész világ. A Megváltó egy emberért is vállalta
volna a Kálvária haláltusáját, hogy megmentse országa számára. Sohasem mond le
egyről sem, akiért meghalt. Hacsak követői nem döntenek úgy, hogy elhagyják,
szorosan tartja őket.
Minden próbánkban olyan segítőnk van, Aki
sohasem bukik el. Sohasem hagy minket egyedül harcolni a kísértéssel, küzdeni a
gonosszal, hogy végül a terhek és a bánat összetörjenek. Ne gondold, hogy
elhagyatott, elfeledett vagy. Ha bánatodra egyetlen húr sem rezdül egyetlen
emberi szívben sem, nézz rám, és élsz. "A hegyek eltávoznak, és a halmok
megrendülnek; de az én irgalmasságom tőled el nem távozik és békességem
szövetsége meg nem rendül, így szól könyörülő Urad" (Ésa 54:10).
Bármennyire is szereti egy pásztor a juhait,
fiait és leányait még jobban szereti. Jézus nemcsak a mi pásztorunk. Ő a mi
örökkévaló Atyánk is. Ezt mondja: "Ismerem az enyéimet, és engem is
ismernek az enyéim. Amiként ismer engem az Atya, és én is ismerem az
Atyát" (Jn 10:14-15). Mivel Atyjának ajándékai vagyunk, munkájának
jutalma, Jézus szeret minket. Gyermekeiként szeret. Szeret téged is! Maga a
menny sem nyújthat sem jobbat, sem nagyobbat. Bízzál tehát!
Jézus azokra a lelkekre is gondolt szerte a világon, akiket a hamis
pásztorok félrevezettek. Azokat, akik szétszóródtak a farkasok között, össze
akarta őket gyűjteni, mint az Ő legelőjének juhait, s így szólt: "más
juhaim is vannak nékem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell
hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol és egy
pásztor"
