Nincs mitől félni!
„Nézzétek a liliomokat, miként növekednek: nem
fáradoznak, nem is fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében
sem öltözött úgy, mint ezek közül bármelyik.”
Amikor az ember egy kicsit feszültebb a kelleténél, akkor a légzése
rendszertelenné válik, ki-be jár a levegő a tüdejéből, ezért a szív is többször
fog dobbanni, tehát jobb, ha valami megnyugtató dologra gondolunk, vagy
valamilyen nyugtató légzési gyakorlatot alkalmazunk.
Jó gyakorlat az is, ha az ember összekulcsolja a kezét és imádkozik,
vagy felnyitja a Bibliát és olvas néhány verset, vagy zsoltárt. Mindenkinek
kell legyen egy megoldása arra, ha feszült, hogy a feszültségét oldja.
Érdekes a dinamikája ennek a beszélgetésnek, aminek szereplői: Jézus, a
tanítványok, és a tömeg. Amikor a tömeg ott tolong, hogy hallják Jézust, hogy
lássák őt, először csak szúk körben mondja el a tanítványok számára fontos
tanítását: „Óvakodjatok a képmutatástól...” Ezt csak azok hallhatják, akik
közvetlen közel állnak Hozzá.
Később a tömegből egy vélhetően türelmetlenségből fakadó kérdés hangzott
el, amiben Jézust, mint bírót szerette volna meghallgatni egy peres ügyben: „Mester,
mondd meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!” Nyilvánvaló,
hogy számára Jézus szava olyan döntő erővel bírt, hogy kész lett volna
megtenni, amit a Mester mond, de nem tette, mert az indíték, amivel a kérdés
elhangzott csak az önigazolás motivációjával történt meg: (Mond meg neki, amit
én akarok)
A tanítványok tanítása után a tömeghez szól, és ad súlyt a
mondanivalójának, majd ismét kis körben terjeszti tanításait a tanítványok
részére: „Ne aggodalmaskodjatok...”
25-32. versig: ...aggodalmaskodásával
ki tudná közületek akár egy arasznyival is meghosszabbítani életét? Ha tehát a legcsekélyebbre sem vagytok képesek, miért
aggódtok a többi miatt? Nézzétek a liliomokat, miként növekednek: nem
fáradoznak, nem is fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében
sem öltözött úgy, mint ezek közül bármelyik. Ha pedig a mező füvét, amely
ma van, és holnap a kemencébe vetik, az Isten így öltözteti, mennyivel inkább
titeket, kicsinyhitűek! Ti se kérdezzétek tehát, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok,
és ne nyugtalankodjatok. Mert mindezeket a világ pogányai kérdezgetik. A ti Atyátok
pedig tudja, hogy szükségetek van ezekre. Inkább keressétek az ő országát, és ráadásul ezek is
megadatnak nektek. Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek
adja az országot!”
