Arra koncentrálj, amit befolyásolni tudsz
Legyetek
tehát ti is türelemmel, és erősítsétek meg a szíveteket, mert az Úr eljövetele
közel van.
Jakab apostol levele 5:8
Nagyapám mesélte,
hogy gyerekkorában a hitközségük lelkésze egy fiatal és energikus ember volt.
Egy alkalommal maga köré gyűjtötte a közösség gyerekeit, és megmutatta nekik
vadonatúj csizmáját. Valószínűleg ez az 1930-as évek elején nagy dolognak
számított, mégsem a dicsekvés vezérelte a lelkészt:
– Nézzétek meg a
csizmámat! – mutatta sorra az ámuló gyerekeknek. – Jól nézzétek meg, mert ez a
csizma nem fog elkopni, mire visszajön az Úr Jézus.
A csizma elkopott.
Az a lelkész is elkopott. És sajnos 2007-ben nagyapám is meghalt. Itt valami
nem stimmel – ötlik föl bennünk. Jakab apostol már az 1. században arról
beszélt, hogy közel van az Úr eljövetele. A 19. századi amerikai megújulási
mozgalmak Jézus nagyon közeli adventjéről beszéltek. A két világháború közötti
lelkész abban hitt, hogy csizmája nem kopik el Krisztus második visszajöveteléig.
Nagyapám pedig meg volt róla győződve, hogy ő élve meg fogja látni az Úr
eljövetelét. Vajon ezeknek az embereknek a hite mind hiábavaló lett volna?
Vajon mind tévedtek volna? Vajon hamis bizonyosságot dédelgettek volna
magukban? Nem hinném.
Jakab apostol az idézett igeszakaszban – hagy
figyelmesen olvassuk – nem csak Jézus közeli visszajöveteléről beszél, hanem a
türelemről és szívünk megerősítéséről is. Ezek éppoly fontosak, mint maga a
második advent. Nem tudjuk, mikor jön el az Úr Jézus. Lehet, hogy holnap, de az
is lehet, hogy 30 év múlva. Lehet, hogy a közeljövőben, de az is elképzelhető,
nem a mi generációnkban. Ezt a bizonytalanságot elfogadni csak türelemmel
lehet. Mit tegyünk hát? – kérdezhetjük. Jakab így válaszol: Amíg türelmesen
vársz a közeli, de pontosan meg nem határozható második adventre, addig is
erősítsd meg a szíved, addig is légy készen. Mert Jézus eljövetelének időpontját
nem tudod befolyásolni, de a szíved erősségét igen.
