Engedelmesség
Lássátok, tanítottalak titeket rendelésekre és végzésekre, a mint megparancsolta nékem az Úr, az én Istenem, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melybe bementek, hogy bírjátok azt. Megtartsátok azért és megcselekedjétek! Mert ez lesz a ti bölcsességetek és értelmetek a népek előtt, a kik meghallják majd mind e rendeléseket, és ezt mondják: Bizony bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet!
Mózes ebben az összegző megállapításban azt hangsúlyozza, hogy az Istentől kapott erkölcsi törvényt nem nehéz teher gyanánt kaptuk, hanem az élet megjobbítására, ajándékként. Nem nehéz ezt belátni. Emlékszem, hogy jó 20 évvel ezelőtt egy a Tízparancsolatról szóló előadásom végén egy hallgató, aki nem rendelkezett vallásos háttérrel, azt mondta, hogy milyen más lenne a világ, ha ezt a néhány rendelkezést komolyan vennék az emberek. Igaza volt. Nehéz elvitatni, hogy egyénileg és közösségileg, társadalmilag is más és jobb lenne az életünk, ha komolyan vennénk e rendelkezéseket és engedelmeskednénk nekik. Izráel számára ez egyúttal az ígéret földje elfoglalásának és az ígéretek megvalósulásának feltétele is volt.
Mózes 5. könyve 4:5-6
Isten útja a legjobb út – nem csak az üdvösségre nézve, hanem a hétköznapi élet szempontjából is.
Mózes ebben az összegző megállapításban azt hangsúlyozza, hogy az Istentől kapott erkölcsi törvényt nem nehéz teher gyanánt kaptuk, hanem az élet megjobbítására, ajándékként. Nem nehéz ezt belátni. Emlékszem, hogy jó 20 évvel ezelőtt egy a Tízparancsolatról szóló előadásom végén egy hallgató, aki nem rendelkezett vallásos háttérrel, azt mondta, hogy milyen más lenne a világ, ha ezt a néhány rendelkezést komolyan vennék az emberek. Igaza volt. Nehéz elvitatni, hogy egyénileg és közösségileg, társadalmilag is más és jobb lenne az életünk, ha komolyan vennénk e rendelkezéseket és engedelmeskednénk nekik. Izráel számára ez egyúttal az ígéret földje elfoglalásának és az ígéretek megvalósulásának feltétele is volt.
Az ószövetségi nép a Tízparancsolat mellett, annak mintegy alkalmazásaként kész törvényeket is kapott az együttélésükre és a társadalmi élet legkülönbözőbb terülteire nézve. Ezek követése is megkülönböztette őket attól, ahogyan a többi nép élt. Minden népet jellemez az értékrendje, ti. hogy mit tart helyesnek, méltányosnak, és ez leginkább a törvényeiben ölt testet. Mivel az ószövetségi nép nem maga alkotta, hanem egyenesen Istentől nyerte a törvényeit, így ezek alkalmasak voltak arra, hogy őket magasabb színvonalra emeljék korábbi önmaguknál és a környező népeknél is, de velük együtt mindazokat is, akik komolyan veszik ezeket, és mint Istentől valóknak engedelmeskednek nekik.
Ezek a rendelkezések ma is sok tanulsággal szolgálhatnának a törvényalkotóknak a konkrét megoldásaikkal és a szemlélettel is, amit képviselnek. Jó példa erre a hamis tanúnak járó büntetés: Bonyolult megfogalmazások és büntetési tételek sorolása helyett az ószövetségi törvény egyszerűen úgy rendelkezik, hogy a hamis tanú – amennyiben lelepleződik – pontosan azt a büntetést kapja, amelyet az az ember kapott volna, aki ellen hamisan tanúskodott (5. Móz. 19:18-19). Lehet-e ennél egyszerűbb vagy méltányosabb egy rendelkezés?
Bár legtöbbünk személy szerint nem tartozik a törvényalkotók közé, de a személyes életünkben felmerülő helyzetekre, és az ekkor követendő helyes és méltányos eljárásra nézve sokat segíthet, ha újra és újra olvassuk ezeket a törvényeket, amelyeket nem Izráel alkotott, még csak nem is Mózes, hanem maga Isten - tehát az Ő értékrendjét, szemléletét tükrözik. Vegyük át mi is a szemléletünkben az Ő szemléletét, mert az engedelmesség a szemlélettel kezdődik.