A bátorítás fiai
„Erősítették a tanítványok
lelkét és bátorították őket, hogy maradjanak meg a hitben, mivel sok
nyomorúságon át kell bemennünk az Isten országába.”
Az apostolok cselekedetei
14:22
Krisztus után 46-ban történt. A szíriai Antiókhiában lévő
gyülekezet tagjai őszintén keresték azt a feladatot, amellyel Istennek kedvében
járhatnak. Isten szólt Szentlelke által: „Pál és Barnabás egy különleges feladatot
kap tőlem. Legyenek utazó prédikátorok. Járják be a környéket és mondják el
mindenkinek a Jézus Krisztusról szóló örömhírt.”
A gyülekezet tagjai imádkoztak, böjtöltek, majd
kézrátétel után elbocsátották őket. Pál és Barnabás útnak indultak, és bárhova
mentek, lelkesen hirdették Isten igéit. Sokan hittek és megtértek, azonban nem
tetszett mindenkinek az, amit Pál és Barnabás tett.
A piszidiai Antiókhiából
kiűzték őket, Ikóniumból el kellett menekülniük, hogy ne bántalmazzák őket.
Lisztrában először jól fogadták Pált és Barnabást, de nem tartott sokáig ez a békés állapot.
Az antiókhiaiak és az Ikóniumban élők nem elégedtek meg azzal, hogy saját környékükről
elűzzék őket. Nyomukba eredtek és felbújtatták a lisztrai tömeget, hogy
megkövezzék Pált, olyannyira, hogy halottnak hitték. Pál azonban újra erőt
gyűjtve, megerősödött és folytatta azt, amit addig is tett: lelkesen hirdette
Isten igéjét. Nem hátráltak meg az üldözéstől vagy megkövezéstől, hanem újult erővel
haladtak előre. Ami azonban még megdöbbentőbb, nem csak előre mentek, újabb helyszíneket
célozva meg, hanem volt bátorságuk visszamenni a piszidiai Antiókhiába,
Ikóniumba, és Lisztrába, ahonnan korábban kiűzték és bántalmazták őket. A
frissen megtért tanítványok megrettenhettek mindattól, amit láthattak,
megtapasztalhattak. Pál és Barnabás tudta ezt, ezért életük kockáztatásával
visszatértek, hogy erősítsék és bátorítsák a tanítványokat: maradjanak meg a
hitben.
A nehézségek elbátortalaníthatnak, megpróbálják hitünket.
Ha azonban úgy gondolunk Istenre, mint aki már járt ott ahova nekünk mennünk
kell, aki kész újból és újból Pálhoz és Barnabáshoz hasonlóan „visszatérni”, hogy
bátorítson és megerősítsen, az erőt adhat nekünk. Nem lesz kevesebb a próba, a
nyomorúság – ahogy a mai ige fogalmaz –, de lesz mellettük
valaki, akinek a támogató jelenlétére minden körülmény között számíthatunk.
Kedves Olvasó!
Kívánom, hogy Isten Szentlelke erősítsen naponta és bátorítson,
hogy bármi érjen is, Pálhoz és Barabáshoz hasonlóan ne bizonytalanodj el, hanem
maradj meg az Istenben való hitben! S ha a szükség úgy kívánja, legyél te magad mások
bátorítója!
