Az elesésről

"Mert ha hétszer elesik is az igaz, mégis fölkel, de a bűnösök elbuknak a bajban. Ha elesik ellenséged, ne örülj, és ha elbukik, ne vigadjon a szíved."

Példabeszédek könyve 24:16-17

Elestél? Eleshetsz. Nem szégyen. Ember vagy. Újra ugyanabban estél el? Nehezebb Neked, mert mardos az önvád - "ezt már tudhattam volna" - de ne maradj fekve! Kezdd újra!

Az igaz is elesik. De felkel. Naponta hétszer is, ha kell.

Ha látod, hogy valaki elesett, SOHA, de SOHA ne örülj neki! Még ha az ellenséged is az illető! Soha ne örülj a másik bukásának! Mert Te is eleshetsz, és tudod jól, hogy már túl is vagy pár elesésen, meg legyél őszinte Magaddal, ezután is megtörténik.

Kelj fel és kezdd el újra!

Szigeti Jenő: Kezdd újra!

"Minden vereséged ellenére,
minden rosszindulat ellenére,
minden kudarcod és a 
Sátán minden diadaltánca ellenére,
ne maradj a földön elterülve.
Kapaszkodj meg a rögbe,
a szalmaszálba is, mert
a göröngy is, a rád dobott kő is 
jó kapaszkodó.
Feszítsd meg a karodat,
emeld meg a fejedet,
állj végre talpra,
és kezdd újra!
Mert Isten is
minden botlásod,
bűnöd és hibád után
újrakezdi veled,
és nem fárad el sohasem."

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia