Hazugság és mégis…
„A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd
tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő
eledellel. Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az
Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem
nevével!”
Példabeszédek 30:8-9
Minden ember ismeri, sőt igaznak
is tartja a mondást: „A pénz nem boldogít!” Aztán
viccesen hozzátesszük: „azért jó, ha van!”
Vagy, ahogy mostanában olvastam egy közösségi oldalon: „A pénz nem boldogít! De azért kipróbálnám…” Mint ahogy minden vicc
valahol komoly, úgy ez is. Tudjuk, hogy a pénz nem tesz boldoggá, de amikor
mindennapi anyagi szükségleteink nyomják a vállunkat, változik az álláspontunk
és el kezdjük magyarázni magunknak, sok mindent
elintézhetnénk, megváltoztathatnánk, elérhetnénk, ha lenne miből. Vajon
mihez kezdjünk ezzel a dilemmával?
Agúr, aki a fenti bölcs mondás
szerzője, azt mondja: Add Istenem, hogy ne
legyek se gazdag, se szegény, csak annyit adj, ami nekem elegendő. Gondolom,
mindkét állítással tudnánk vitatkozni, mert az emberek nagyobb része, aki
szegény, gazdag szeretne lenni; akik pedig a „kiválasztottak” VIP körébe
tartoznak, nem szeretnének lejjebb csúszni. Én mégis azt ajánlom, inkább
gondolkozzunk el ma reggel bölcsünk indokain!
1.
Ne
legyek gazdag, hogy meg ne tagadjam Istenbe vetett hitemet.
Ha gazdag vagy, megváltoznak a
szükségleteid, igényeid, vágyaid és céljaid. Nem amiatt aggódsz, hogy mit
egyél, mibe öltözz, el ne veszítsd a munkád. Hanem amiatt, hogy legyen minden
rendben a befektetéseiddel, hogyan fejleszd tovább az üzleted, a vállalkozásod,
mi a helyzet a konkurenciával, ne fizess túl sokat a beosztottjaidnak, de túl
keveset sem. Ehhez több ismeretre, bátorságra, éleslátásra, akaraterőre van
szükséged, mint egy átlagembernek, de sokkal több időbe kerül és sokkal nagyobb
felelősséggel is jár. Mivel emberek tartoznak alád, mindenképpen szembesülsz
azzal a ténnyel, hogy hatalmad van felettük. A hatalommal pedig nem könnyű jól
bánni. Istennek van a legnagyobb hatalma és amikor hatalmunk van, egy kicsit olyan
helyzetbe kerülünk, mint Ő. Királyok, bibliai-, történelmi uralkodók hosszú
sora mutatja, hogy lehet itt mindenféle csapdába esni. Aztán, amikor mindebbe
belefáradsz, azt gondolod, megérdemled a pihenést, a szórakozást. Így válik a
luxus járandósággá és mivel mindened megvan, hatalom, pénz, erő és még
sorolhatnám, és mivel mindezt te érted el a két kezeddel, lassan szemed elől
téveszted a szegény ács fiát Názáretből.
2.
Ne
legyek szegény, hogy elfelejtsem Istenbe vetett hitemet.
Ha szegény vagy, akkor minden,
amit szeretnél, komoly erőfeszítésedbe kerül és sokszor még így sem éred el.
Csak álom marad a nyaralás, az új autó, gyermekeid iskoláztatása, a finomabb-,
egészségesebb étel, a jobb minőségű ruha, a kényelmesebb-, tartósabb
berendezési tárgyak. Állandóan a jobb állásért, a jobb lehetőségekért küzdesz,
miközben millió sorstársad könyöke üti az oldalad, mert a tömegben farkastörvények
uralkodnak. Aztán lassan megszokod, hogy sosem vagy jókor jó helyen, jó időben
és a fásultság beleeszi magát a lelkedbe, vagy a cinizmus, esetleg az irigység válik
állandó társaddá. A csalódások hosszú sora eltompítja erkölcsi érzékedet és
végül megteszed, amit egyébként nem tennél. Mardos a kétely, hogy „miért engedi
meg mindazt Isten, ami veled történt?” Végül eljutsz oda, hogy a szegénységben
már nincs erkölcs, nincs morál. Sőt, a hithű vallásoskodás is csak a gazdagok
kiváltsága, hisz a nincsből nem lehet tizedet fizetni.
3. Azzal
éljek, ami ILLIK hozzám!
Ebben van a megoldás. Ha még egyszer
kezdhetném az életem, anyagiak terén ez lenne a célom. Megtanulni azt, ami
nekem való, amivel tudok bánni! Ismerjem fel valódi szükségleteimet, és ami
azon felül van, azt tudjam használni józanul, becsülettel Isten ügyére, mások
javára. Legyek mindannak, ami nekem megadatik, jó kezelője, mint aki végül
számot tud adni mindenről. A Biblia azt mondja, a keresztény ember, amikor
megtér, új életet kezd. Így, ha a fentiek szerint valamelyik csapdába már
beleestünk, ne gondoljuk, hogy késő újra kezdeni! Mert valójában, ha látjuk
Istent, akkor pont jókor vagyunk jó helyen és jó időben!…
