Mennyit ér egy veréb?
(Máté evangéliuma 10. fejezet 29-31.
vers)
Gyermekként minden apró dologra rácsodálkozik és minden kis
dolognak örül az ember. Csak ahogy növekedünk, az apró dolgok értéktelenné
válnak, s helyükbe egyre nagyobb dolgok lépnek.
A fiúknál a kis matchbox helyét átveszi egy valódi autó, abból
is a minél nagyobb, vagy minél sportosabb, minél mutatósabb. A lányok a babaház
helyett már a több emeletes villájukat szépítgetik, csinosítgatják.
Mondhatod; ez így van rendjén. Az idők változnak és különben is,
a kicsire nem adunk… pedig „a veréb is madár!”
De hát a mai világban ki figyel oda egy kis szürke verébre? Ha egy
nagy rétisas, vagy egy sólyom száll az ég tetején, az igen. De a veréb, még
járni sem tud, csak lenn ugrál a porban.
Ha reggelente énekel a feketerigó, füttyöget a fülemüle, de a
veréb, mint egy rossz csengő, csak rekedten, riadtan rikácsol. A veréb nem
számít, s hazánkban is csupán egy EU-s jogharmonizációs szabályozás - ugyanis
nyugaton az eredeti létszám 3%-ára süllyedt a verébállomány - miatt lett 2001-től
védett, így a veréb darabja ma 1000 Ft-ot ér.
Ahogy az evangéliumot olvassuk, ez Jézus idejében sem volt
másképp. De az Ő szavai nem is annyira a madarakról, sokkal inkább rólunk „szürke
hétköznapi verebecskékről” szólnak.
Azokról, akik úgy érzik rájuk senki sem figyel, hisz nincs
sasszárnyuk, nincs cifra papagáj ruhájuk, hangjuk ha van is, bár ne lenne… s az
életük… szürke, egyhangú, riadt, feledhető… A római agorán úgy adták-vették
akkor az embert, mint ma egy kiló kenyeret.
De mondd csak, ma más a helyzet? Ma mennyit ér egy ’szürke ember
verebecske’?
1000 vagy 100.000.000 Forint, esetleg a sztárok értéke
dollárban, vagy euróban?
Ennél sokkal drágább egy ’szürke ember verebecske’ mert „nem
veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon” lettünk megvásárolva, „hanem drága
véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén.” (1Pét.1:18-19)
Jegyezd meg jól; Drága vagy és drága minden szürke verebecske!
