Leplek alatt...
"E hegyen eltávolítja a leplet, amely minden népet beborított. A takarót, amely befödött minden nemzetet, elnyeli a halált örökre.
Az Úr, az én Istenem minden arcról letörli a könnyet, és eltávolítja népe gyalázatát az egész földről, mert maga az Úr szólt."
Ézsaiás 25,7-8.
A próféta megigazította a ruháját, ahogy leült a kőre. Gondosan választotta ki a helyet, egyrészt, hogy jól lássa az alatta elterülő vidéket, másrészt, hogy ne legyen nyirkos a párától. Ritkán volt köd errefelé, de most csak a házak teteje és a magasabb fák koronája látszott ki az alacsony, gomolygó fehérség alól. A nap lassan hágott fel az égre, egyre magasabbra és magasabbra. Ahogy a sugarak ereje növekedett, úgy bánt el a homályos foltokkal és már látszott, hogy ébredezik a város. Kereskedők siettek kinyitni üzleteiket, a templomszolgák eszközeiket cipelve igyekeztek a dolgukra. Majd az első gyerekek is előbújtak és nevetve kergették szét a köd maradék foszlányait.
- Így lesz - mormolta maga elé, ahogy elmerült a látványban.
- A gonoszság és az általa okozott minden szenvedés, nyomorúság és a halál, mint egy lepel borítják be a világot és eltakarják előle Istent. De ahogy a napfény végül győztesen ragyogta be a reggelt, úgy fog győzedelmeskedni Isten igazsága. Természetesen a szomorúság csak lassan, módjával tűnik el. De elmúlik teljesen, mert minden áldás és öröm, mit a Magasságos ad, lassan elfeledtet velünk minden rosszat - gondolta tovább.
- Így lesz, minden bizonnyal így - mormolta és szemei a mennyei város utcáit látták, ahogy a dicsőség fényétől lassan kibontakoztak előtte nevető gyermekei.
- Így lesz - mormolta maga elé, ahogy elmerült a látványban.
- A gonoszság és az általa okozott minden szenvedés, nyomorúság és a halál, mint egy lepel borítják be a világot és eltakarják előle Istent. De ahogy a napfény végül győztesen ragyogta be a reggelt, úgy fog győzedelmeskedni Isten igazsága. Természetesen a szomorúság csak lassan, módjával tűnik el. De elmúlik teljesen, mert minden áldás és öröm, mit a Magasságos ad, lassan elfeledtet velünk minden rosszat - gondolta tovább.
- Így lesz, minden bizonnyal így - mormolta és szemei a mennyei város utcáit látták, ahogy a dicsőség fényétől lassan kibontakoztak előtte nevető gyermekei.
