Teremtő Istenünk

Szerző: -
„Bizony te alkottad veséimet, te takargattál engem anyám méhében. Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem. Nem volt elrejtve előtted az én csontom, mikor titokban formáltattam és idomíttattam, mintegy a föld mélyében. Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, a melyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülük.”
(139. Zsoltár 13-16. vers)

„A gép forog az alkotó pihen” - hangzik ismerősen Madách Imre, Az ember tragédiája című művének sora, melyben sokak hitetlenkedő véleménye fejeződik ki; ’Elismerem, van Isten, aki megalkotta a világot, de hogy most nem figyel ránk az biztos.’

Hogy is van ez? Tényleg elfordult tőlünk, magunkra hagyott minket a Teremtőnk? A Szentírás úgy mutatja be, hogy Ő nem pihen, a teremtés nincs befejezve a hatodik napon. Persze, már nem új földi fajokat alkot, hanem amire Dávid is utal, az új egyedeket formálja.

S hogy Madách által idézett deista szemlélet mennyire tarthatatlan a Biblia szemszögéből, azt az evangéliumok még inkább bizonyítják. János evangéliumának elején az Igéről (Ján.1:1-3) ír, aki maga az Isten és aki által minden lett, majd úgy folytatja ez az Ige a világba jött (14.vers).

Igen, ez az Ige Jézus. Vagyis Isten nem magára hagyta a fellázadt embert, épp ellenkezőleg, eljött megkeresni, ami elveszett (Luk. 19:10)  És ha megtalálja, kijavítja, újjáformálja, újjáteremti az elromlottat.

Ezért olvashatunk arról: „Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden.” (2Kor.5:17)

És ezekre a krisztusi elveket élőkre vár az ígéret: „Új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, a melyekben igazság lakozik. Annak okáért szeretteim, ezeket várván, igyekezzetek, hogy szeplő nélkül és hiba nélkül valóknak találjon titeket békességben. Akikre az új ég és az új föld vár.” (2Pét.3:13-14)

Ezért a mi Teremtő Istenünk egy szüntelen munkálkodó Örökkévaló Isten, nem lankad, nem fárad (Ézs.40:28). S ma is azon van, hogy felismerjük Őt és munkáját, mely még a bűn által megrontott természet szemlélése kapcsán is lenyűgöző.

Így Dáviddal együtt adjunk hálát neki:

„Bizony te alkottad veséimet, te takargattál engem anyám méhében… Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, a melyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülük. És nékem milyen kedvesek a te gondolataid, oh Isten! Mily nagy azoknak summája!”

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mint a villámlás

Szerző: -
Kép
Mert ahogyan a villámlás keletről támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is. Máté evangéliuma 24:27 Gyerekkorom legszebb emlékei közé tartoznak a sötét, viharos esték. A fekete felhők közeledtével a házban az összes berendezést kihúztuk a konnektorból, a lámpákat lekapcsoltuk – ha még nem ment el az áram önmagától – és befeküdtünk a szüleink, vagy nagymamánk mellé az ágyba, orrunkig húztuk a paplant és onnan lestünk a feketeségbe. Emlékszem, hogy nagymama ilyenkor minden egyes alkalommal elmondta a jól ismert népi módszert, amivel meg lehet győződni róla, hogy a vihar távolodik, vagy közeledik-e. “Kezdj el számolni a villámlástól, és számolj addig, amíg meg nem hallod a dörgést. Minél hosszabb idő telik el a villámlás és a dörgés között, annál messzebb van a vihar.” Ez egyszerű fizika. A fény gyorsabb, mint a hang, és messzebbre is jut el. Ha elég jó helyen van az ember, akkor sok tíz, akár száz kilométer távolságban becsapó villámokat is láthatunk szabad s...
További információk

Egy tánc az esőben

Szerző: -
Kép
Örvendj, egész föld, az Istennek! Zengjétek dicső nevét, dicsérjétek dicsőségét! Zsoltárok 66:1–2 Tavaly nyáron elkapott a futózápor. Habár a sötét fellegekből lehetett volna következtetni, hogy mi vár a balatoni mólón sétáló emberekre, erre senki nem számított. Egy pillanat alatt mindenki bőrig ázott. Mondanom sem kell: futottunk. Nem sokat láttam, azonban azt észrevettem, hogy az épület mellett, ami felé fedezékért futottam, egy pár az esőben táncolt. El tudod képzelni, hogy valaki egy vihar kellős közepén táncra perdül? Hogy valaki örömöt talál ott, ahol mások csak káoszt és fájdalmat? A Zsoltárok 66:1-2 épp ezt kéri: „Örvendj, egész föld!” – de miért? Hogyan örülhetnénk egy olyan világban, ami tele van szenvedéssel, küzdelmekkel? Ez nem naivitás? A zsoltáros nem élt buborékban. Izrael történelme tele volt fájdalommal, vereségekkel, száműzetéssel. A környező népek gúnyolták, a világ igazságtalanságai nyomasztották őket. És mégis, a zsoltár azt írja: „Örvendj, egész föld!” Ez nem a ...
További információk

Az Emberfiának jele

Szerző: -
Kép
És akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen, akkor jajgat a föld minden nemzetsége, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel. Máté evangéliuma 24:30 Akár tudatában vagyunk, akár nem, mindannyian jeleket keresünk és látunk. Sőt, mindennek, ami körülvesz bennünket, jelentése van. Elsősorban azért van ez így, mert az ember jelentéskereső és jelentésalkotó lény. Érzékszervveinkkel letapogatjuk környezetünket, és megpróbálunk értelmet adni mindennek, amit érzékelünk. Ha füstszagot érzünk, az annak a jele, hogy valahol tűz van. Ha mennydörgést hallunk, azt jelenti, közel a vihar. És mivel ennyire szorgalmasan kutatjuk a jeleket, időnként ott is találunk, ahol valójában nincs is. A balszerencse jelének tekinthetjük, ha egy fekete macska keresztezi az utunkat, és ha párunk nem mosolyog vissza ránk, azt gondolhatjuk, haragszik, amíg talán csak rossz napja volt a munkahelyen. Nehéz jól érteni a jeleket. Ezért van az, hogy a történelem során olyan sokszor m...
További információk