A tékozló

„Ha bűneink ellenünk szólnak is, a te nevedre tekintettel bánj velünk, Uram! Mert számtalanszor elpártoltunk, vétkeztünk ellened!”
Jeremiás könyve 14:7

Körülnézel, és csak akkor veszed észre, hogy ismét ott vagy. A gödör mélyén. Megint elkövetted, megint nem gondolkodtál, vagy nem jól gondolkodtál, és ez lett a vége. Megint hazudtál, csaltál, loptál időt, szeretetet, tiszteletet. Megint nem voltál jó, pedig te nem így akartad. Megint hibát követtél el, ugyanazt, amit a múlt héten, meg előtte, és már annyiszor életed során. Megint nem Isten volt az első, megint nem érdekelte agyad kusza tekervényeit, hogy tartsd vele a kapcsolatot, és végül látod, mi lett a vége.

Már te is utálod magad. Undorral nézel a tükörbe, és néha legszívesebben a képébe vágnál annak, aki karikás szemekkel bámul vissza rád a foncsorozott üvegből. Miért? - fakad fel belőled a keserű kérdések sokasága. Miért nem gondoltam át még egyszer, miért nem tettem meg, amit meg kellett volna? Miért nem maradtam inkább csöndben, vagy miért nem beszéltem, amikor szükség lett volna rá? 

Mardos a szégyen, mert tudod, mit kellett volna inkább választani. Mardos a szégyen, és vágysz arra, hogy megszabadulj mindettől, és újra kiléphess a fényre. Éhes vagy a bocsánatra, a feloldozásra, és nem elég, hogy a társad, aki ellen elkövetted, kész megbékélni veled. Nem elég, hogy az ember megbocsát, ha megbocsát, kell valami több, valami jobb, valódibb és biztosabb. 

És Isten lehajol hozzád. Ő kész megadni azt, amire vágysz, amit keresel égen-földön, feltúrva a nagyvilág padlását és pincéjét, ám soha rá nem bukkanva. Ő kész a békére. Ő megbocsát. Eléd fut az úton, a nyakadba borul, és mint szeretett gyermekét ölel magához. Nem érdekli a bűn szaga, koszos ruháid és ápolatlan lelked. Hazaértél, és csak ez számít. 

A bocsánat, a teljes bocsánat a tiéd, és ezt senki sem veheti el tőled. Tudja, hogy még meglátogatod azt a régi gödröt, ennek ellenére és ezzel együtt fogad vissza magához, mert szeret, és szeretné, ha végre igazán megtapasztalnád a tőle kapott szabadságot.