Megéri?
„Jobb a kevés az Úrnak
félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.”
(Példabeszédek könyve
15. fejezet 16. vers)
Tőlem
már megkérdezték:
Szilárd,
mondd csak, miért legyek én adventista? Mert hát nem ehettek meg egy jó kis
körömpörköltet, nem ihattok meg egy pohár bort. Szombaton nem dolgozhattok,
és ha munkát is kaptok, emiatt egy csomó helyre sose juthattok be.
Meg
hát, ahogy ismerek egy-két adventistát, ti sem vagytok jobbak, mint mások. Nálatok
is sikkasztások vannak, feketén dolgoztatnak; nem fizetik ki a munkások bérét; titokban
paráználkodnak; nálatok is egyre több a válás… Ezek után miért legyek
adventista? Megéri?
Hát,
pont ezért vagyok adventista. Mert látom, mennyi embert tesz tönkre az alkohol,
a dohányzás, a drogok, az egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód. Mert
csak így lehet bírni azt a rohanást, - mondják - jobb munkahely, több pénz,
nagyobb ház, gyorsabb kocsi…
De
mire élveznék; testileg, lelkileg megnyomorodtak. Kapcsolataik ellaposodtak, gyermekeik
úgy nőttek fel, hogy észre sem vették, pedig azzal magyarázták a nagy rohanást,
hogy a családért teszik. S valóban a ház, a kocsi a gyereké; övék meg egy lyuk
egy öregotthonban.
S
hogy mi adventisták is sokszor épp így élünk? Hogy mi is sokszor learatjuk azt,
amit vetettünk?
Erre
csak azt mondhatom, amit Pál: „Nem mondom, hogy már elértem, vagy hogy már
tökéletes volnék; hanem igyekezem, hogy el is érjem, a miért meg is ragadott
engem a Krisztus Jézus. De egyet cselekszem, azokat, a melyek hátam mögött
vannak, elfelejtvén, azoknak pedig, a melyek előttem vannak, nékik dőlvén, célegyenest
igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása
jutalmára.” (Fil.3:12-14)
S
ha Jézusra gondolok, és arra az ígéretre, amit nekem tett. Hogy visszajön értem
és újjátesz mindent…
Bizony,
élni most ezen a szenvedésekkel teli földön, csak így éri meg!