Isten szolgája


„Eredményes lesz szolgám munkája, magasra emelkedik, igen hatalmas lesz.”
Ézsaiás 52:13

„Ki hitte volna?...” Ki gondolta volna a názáreti Jézusról, hogy egyszer a kereszten függ majd a világ megváltójaként? Ki gondolná, hogy hamarosan angyalok seregével tér vissza hatalommal és dicsőséggel?
A szerény kezdetekkor csak néhányan ismerték fel a mennyei vezetés és a próféciák alapján, hogy a megszületett kisgyermek nem egy ácsmesternek és fiatal jegyesének a gyermeke, hanem Isten megváltói tervének rendkívüli csodája.

A Szentháromság egyik személye „megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult, megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig” (Filippi 2:7-8).  – írja Pál az egyik legszebb „Krisztus-himnuszban” azt a felfoghatatlan szeretetet, melyet az Istenből lett szolga kinyilvánított.

Ezek után így folytatja: „Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb, hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké; és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.” (9-11.v.)

Krisztus szolgálatát csak akkor értjük meg igazán, ha nemcsak a földi szolgálatának idejét látjuk, hanem a teljes képet. Látni őt, mint Teremtőnket és várni őt, mint Szabadítónkat, Megmentőnket. Az egykori szolga ma is szolgál, közbenjár értünk a mennyei templomban. Hamarosan leteszi főpapi szerepét, és királyként, ítélőbíróként jön el, aki a „királyok Királya, és uraknak Ura”. (Jelenések 19:16)

Szolgálata már most is eredményes, de még jobban örül, ha visszatérésekor te is ott leszel abban a nagy sokaságban, akik felismerték benne személyes Megváltójukat.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia