Isten útja




„A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak.”   
Pál apostol Rómabeliekhez írt levele 12:12.



Háborog a szívem! Megtudtam, hogy a mai nap valami olyan dolog fog történni velem, ami első hallásra rosszul esett. Mit kérdez ilyenkor magától az ember? Miért én? Miért velem?

Aztán elolvastam a ma reggeli Igét és eszembe jutott az utolsó pár napom. „A reménységben örvendezzetek” – Szombaton hat személyt kereszteltem meg a Dunában. Csodálatosan szép nap volt. A keresztség után, amikor megkérdeztem, hogy kik szeretnének egy következő keresztségkor bemerítkezni, 17-en jöttek előre, hogy imádkozzam értük.

„A nyomorúságban legyetek kitartók”.  A nehézségek között legyetek türelmesek. 
Miért tanácsolja ezt az Ige? Mert Isten mindent céllal enged meg, szeretné, hogy saját magad előtt is kiderüljön, mi van a szívedben. Egy-egy költözés, minden család életében elég nagy nehézség. Volt benne részünk bőven, de azt tapasztaltuk, hogy Isten mindig jobb helyet adott az előzőnél. Tudunk bízni annyira Istenben, hogy Ő tudja, még nálam is jobban, hogy nekem mi a jó. Ő a rossznak látszóból is jót tud kihozni. Ha így tekintek az előttem álló napra, hétre, akkor gazdagabb leszek egy tapasztalattal.

Mindezt kitartóan „állhatatosan” kérem Istentől imában. Emlékezve a múlt áldásaira, Isten ígéreteibe kapaszkodva, induljunk neki a mai napnak!

Boldog, szép napot kívánok minden olvasónak!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet