A vőlegény érkezése

Szerző: -

"Amíg azok távol voltak vásárolni, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Azután bezárták az ajtót." (Máté evangéliuma 25:10)

Felejthetetlen pillanatai egy-egy esküvőnek, amikor késik a menyasszony. A sajátomat nem felejtem el sose! Már ott álltam az oltár előtt, és majd kiugrott a szívem. Idő volt. Az ajtó azonban csak nem akart kinyílni. Aztán jött a hír, hogy 'lazítsunk', szépítészeti komplikációk miatt a menyasszony késni fog. Ekkor döntöttem úgy, hogy inkább leülök, mert tényleg megszökik a szívem a torkomon keresztül. Aztán mégsem bírtam ülni. Felálltam, mert ott akartam lenni, amikor nyílik az az ajtó...

El sem tudom képzelni annak az izgalmait, amikor a vőlegény késik! Mit is gondolnának a jelenlévők! Szegény menyasszony, milyen szornyű perceket élne át! Talán tépdesné a menyasszonyi csokor szirmait: "Jön. Nem jön..."

Az ókorban az volt a megszokott, hogy a vőlegényt várták. Ő volt az, aki elment a lakodalmas menet élén, hogy kikérje a menyasszonyt a családi házból, ahol megülték sokszor a lakodalmat is. Várták a vőlegényt, és biztosan ott is eluralkodhatott a pánik, ha késett a vőlegény. Volt, aki elkeseredett, volt, aki sírt, volt aki zsörtölődött és volt, aki otthagyta az egészet. És volt, aki mindennek ellenére ott állt, és várta, hogy kinyíljon az ajtó...

Jézus példázata persze nem erről a drámáról szól, hanem arról, hogyan várják Őt, akik állítják, hogy szeretik.

A vőlegény késik: az a hatalmas mennyei ajtó csak nem akar nyílni!

Elkeseredsz? Sírsz? Elkedvetlenedsz és feladod?

Vagy vársz, ameddig kell, mert aki jön, az mindennél fontosabb neked! Ez garantálja egyedül, hogy az ajtó mögötted csukódjon be!

Csizmadia Róbert

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy ismerős ismerőse

Szerző: -
Kép
Csak ti Krisztus evangéliumához méltóan viselkedjetek, hogy akár odamegyek és látlak titeket, akár távol vagyok, azt halljam rólatok, hogy megálltok egy Lélekben, egy szívvel, együtt küzdve az evangélium hitéért. Filippibeliekhez írt levél 1:27 Pál apostol nagyon jól ismerte Jézust. Mondhatni jóbarátok voltak, bár kapcsolatuk elég viharosan indult–tudniillik az apostol üldözte Jézus követőit. Mindez akkor változott meg, amikor Krisztus személyesen megjelent és bemutatkozott Pálnak. Pál pedig rájött, hogy ez a Jézus egészen más a valóságban, mint amit ő gondolt róla. Ettől fogva Pál célja az volt, hogy a Római Birodalmat járva minél több emberrel megismertesse új legjobb barátját. Sőt, nem csak megismertetni akarta velük, hanem személyesen bemutatni őt. És ez az, amit gyakran félreértettek az első keresztények, és gyakran mi is félreértünk. A kereszténység nem arról szól, hogy ismerek valakit, aki ismeri Jézust, és én rajta keresztül kapcsolatban vagyok vele. A lényeg az, hogy nekem is ...
További információk

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Szerző: -
Kép
Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük, mert ezt tanítja a törvény és a próféták. Máté evangéliuma 7:12 Mikor gondolkodtál el rajta, hogy egy bolti eladó vajon hol vásárol? Mikor gondolkodtál rajta, hogy egy orvos kihez fordul ha beteg? Mikor gondolkodtál rajta, hogy egy lelkész kihez fordul, ha lelki problémákkal küzd? Minden évben van egy nap, ami a lelkészekről szól. Az év 364 napjának a lényege, hogy a lelkész "kiszolgálja" a gyülekezetet (fránya fogyasztói társadalom), de egy nap a lelkészekért van, és ez ma van. Ma van a "hívd meg a lelkészed egy sörre" nap. Egy nap, amikor elvileg a lelkészek lesznek azok, akiknek szolgálnak. Az a nap, amikor kivételesen nem ő ad, hanem leülhet egy kényelmes kanapéra, kiöntheti a lelkét és elszürcsölhet egy hideg sört, amit kivételesen nem magának vásárolt. Egyszer a mentorom azt mondta, hogy a lelkész egyetlen eszköze a lelke. Ha az tönkre megy, kimerül, megtörik, akk...
További információk

Mint a villámlás

Szerző: -
Kép
Mert ahogyan a villámlás keletről támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is. Máté evangéliuma 24:27 Gyerekkorom legszebb emlékei közé tartoznak a sötét, viharos esték. A fekete felhők közeledtével a házban az összes berendezést kihúztuk a konnektorból, a lámpákat lekapcsoltuk – ha még nem ment el az áram önmagától – és befeküdtünk a szüleink, vagy nagymamánk mellé az ágyba, orrunkig húztuk a paplant és onnan lestünk a feketeségbe. Emlékszem, hogy nagymama ilyenkor minden egyes alkalommal elmondta a jól ismert népi módszert, amivel meg lehet győződni róla, hogy a vihar távolodik, vagy közeledik-e. “Kezdj el számolni a villámlástól, és számolj addig, amíg meg nem hallod a dörgést. Minél hosszabb idő telik el a villámlás és a dörgés között, annál messzebb van a vihar.” Ez egyszerű fizika. A fény gyorsabb, mint a hang, és messzebbre is jut el. Ha elég jó helyen van az ember, akkor sok tíz, akár száz kilométer távolságban becsapó villámokat is láthatunk szabad s...
További információk