Ábrahám áldása
"Az ÚR ezt mondta Abrámnak:
Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet
mutatok neked! Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem
nevedet, és áldás leszel. Megáldom a téged áldókat,
s megátkozom a téged gyalázókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége."
Több
vallás számára is rendkívül fontos Ábrahám személye, hiszen ősatyjuknak
tekintik kezdettől fogva. Nem véletlen, hiszen Ábrahám nem egyszerűen egy
hithős, vagy példakép, hanem Isten ígéreteinek jelképe és biztosítéka.
Isten
többször is úgy mutatkozik be, mint Ábrahám, Izsák, Jákób Istene.
Mindegyik ember élete példa lehet számunkra, de itt nem
is az emberi érdemekről, hanem Isten cselekvéséről van szó. Ő választotta ki és
hívta el Ábrahámot, hogy hagyja ott városát, majd ígérete szerint elvezette
Kánaán földjére. Az Ábrahámnak tett ígéret, és megígért örökség azóta is
sokakat motivál és bátorít, annyi különbséggel, hogy mi már a mennyei
jutalmunkra tekintünk.
De lehet-e itt jutalomról beszélni? Mi volt az
Ábrahámnak tett ajánlat lényege? "Te mutass be engem hitelesen, mint az
egyedül igaz Istent, én pedig megáldalak, és beviszlek Kánaánba." Ábrahám
hűsége, hite többször meg lett próbálva, többször el is bukott. Mégsem a
bukásaira emlékszünk igazán, hanem arra, mikor kész volt Isten parancsára akár
a saját fiát is feláldozni.
Ábrahám áldása ma is tovább él. Az
Úr célba viszi az ígéret gyermekeit, akik szövetségre lépnek vele. Pál bátorító
gondolataival búcsúzom:
"Mert mindnyájan Isten fiai
vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. Akik
Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöttétek magatokra. Krisztusban
tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő,
mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban. Ha pedig Krisztuséi
vagytok, akkor Ábrahám utódai vagytok, és ígéret szerint örökösök."
(Galáciabeliekhez írt levél 3:26-29)
