Jótékonyság, adakozás

"A jótékonyságról és az adakozásról pedig el ne feledkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik az Isten."

Zsidókhoz írt levél 13:16

Jézus halálakor a kárpit a szentek szentjébe vezető úton kettészakadt. Dániel könyve megjövendöli azt a próféciai eseményt, amikor a Messiás véget vet a véres-, és ételáldozatoknak. Ma már nem áldozunk tiszta állatokat Istennek.

Isten mégis gyönyörködik egyfajta áldozatban: amikor abból, amit Istentől mi kaptunk, egy részt odaadunk a nálunk szegényebbeknek.

A matematika világa ismeri a kivonás törvényét. Ha van tíz egységed és ebből egyet odaadsz, akkor neked kevesebb marad. A Biblia egy másik törvényszerűséget ígér: "Van, aki bőven osztogat, mégis gyarapszik, más meg szűken méri a járandóságot, mégis ínségbe jut" (Péld. 11:24). Ha odaadsz egy részt, neked sokkal több marad, mint amennyid volt. Nem megmagyarázható és nem is logikus, nem is matematikai, hanem lelki törvény. Mégis működik.

Adni az önző embernek nehéz. Egy mondás szerint az embernek mindig a zsebe tér meg utoljára. Pedig Isten ma is vár áldozatokat, még ha nem is véreset. A viszonzás Istentől sohasem marad el, még ha nem is akkor érkezik, amikor várjuk.

Ez a törvény sohasem lesz logikus és sohasem fogjuk a hogyanját megérteni. Csak akkor működik, ha kipróbáljuk.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia