Isten ismerőinek bizalma
„Benned bíznak, akik ismerik nevedet, nem hagyod el,
URam, azokat, akik hozzád folyamodnak.”
Zsoltárok könyve 9:11
Jézus születése előtt az Úr angyala megjelent Józsefnek, és
elmondta, hogy Mária fiút fog szülni, akit nevezzen el Jézusnak. Máté ezek
után az Ézsiás könyvében található (7:14) prófécia beteljesedésére utal, ahol Immánuelnek
nevezik Jézust, ami azt jelenti: „Velünk az Isten.”
Különleges kiváltság lehetett találkozni a testté lett
Istennel. Valószínűleg sem József, sem Mária, sem a rokonok nem fogták fel
igazán mi történik velük. A próféciák által megjövendölt Messiás ott volt
közöttük – velük volt az Isten. Ha valaki megismerte Jézust, megismerte Istent.
De mit jelentett régen Isten nevének ismerete? Istennek
sok-sok neve ismeretes, melyek tulajdonságait, lényegét írják le. Ha ismerem Isten
nevét, akkor közel vagyok hozzá, ismerem őt, és ennél fogva szolgálom őt.
Amikor azzal kezdtem, hogy Jézus által „Velünk az Isten”,
még nem mondtam el mindent. Jézus megígérte, hogy a Szentlélek pártfogó
jelenléte által velünk marad, mellettünk lesz. Mikor Dávid a zsoltárt írta, nem
teologizált, hanem személyes tapasztalatát is elmondta, ami mindennek a
lényege. Számtalan nehéz helyzetet átélt, de tudta, hogy Isten vele van, nem hagyta el.
Mivel ismerem Istent, bízok benne, hozzá fordulok
segítségért. Ő pedig ígéretei szerint velünk lesz minden helyzetben. Ne
feledd hát: ma is Velünk az Isten!