Jézussal megyek érettségizni

„És én kérem az Atyát, és más vígasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké.” János 14,16

Ma reggel a következő gondolatokkal ébredtem: „… az Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?” . Zsoltár 56,4.

Több fiatal keveset aludt az éjszaka. Izgatottak voltak, hogy vajon milyen feladatok lesznek a matematika írásbeli érettségin. Ez az a tárgy, amitől legtöbben félnek.

Vannak, akik reggel felkelnek, nem is gondolnak Istenre, csak izgalommal, magukban bízva mennek a vizsgára. Mások imával kezdik a napot, kérik Jézust, hogy segítsen nekik a feladatok megoldásában. Ő bennük is van vizsgadrukk, de olyan segítséget vesznek igénybe, amit nem tilt a vizsgabizottság. Félelmeiket átadják Istennek, ha eddig szorgalmasan tanultak, Isten az eszükbe fogja juttatni a megoldást.

Ha Jézus személyesen itt élne a földön, hozzá kellene elzarándokolni segítségért. Amikor Ő elment közülünk a mennybe, elküldte a Szentlelket. Ő minden helyen, minden másodpercben mellettünk van.

Ha ma elmész otthonról, akár a munkahelyedre, akár az iskolába, talán az érettségi vizsgára, Valaki elkísér, ha nehézségeid lennének, ha elfáradtál a gondok miatt, Ő megvigasztal.
„És én kérem az Atyát, és más vígasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké.”