Sokszínű generációk
Senki meg ne vessen ifjú korod miatt, hanem légy példája a hívőknek beszédben, magaviseletben, szeretetben, hitben, tiszta életben.
Attól függően, hogy milyen közösségről beszélünk, egyszerre 3-4, sőt, bizonyos esetekben akár öt különböző generáció is képviseltetheti magát a tagjai között. A veteránoktól kezdve (akik 1946 előtt születtek) a "Baby Boomereken", (1946-1964) X, Y és Z generációkon át (1965-1980; 1981-1996; 1997-2010) egészen az úgynevezett "Alfa" generációig (akik a 2010 után születettek) mindenki, aki a munkahelyeken, iskolákban vagy a templomok padsoraiban ül, a felsorolt korosztályok valamelyikét képviseli. Azt pedig már tapasztalatból is tudjuk, hogy az együttélés ilyen téren sem nevezhető könnyűnek.
Gyakran hallom, különösen az idősebb korosztály képviselőitől, hogy "bezzeg a mai fiatalok", amit a milleniumi generáció (Y) tagjaként nehezményezek is. Mert noha népszerű úgy gondolni ezekre a szakaszokra, mint egymást követő, egyre inkább negatív tulajdonságokkal bíró generációkra, a valóság ennél sokkal összetettebb.
Mint tudjuk, az élet nagyon ritkán fehér, vagy fekete. Szeretjük és sokszor akarjuk is így látni, mert valami furcsa okból kifolyólag megnyugtat bennünket a dolgok végtelen leegyszerűsítése, de attól még a valóság az, hogy a valóság a színek megszámlálhatatlan árnyalatában ismerhető meg csupán. Mert miközben igaz az, hogy a "mai fiatalok" (kezdve az Y generációval és egészen az Alfáig) "folyton a telefonjukat nyomkodják" és velük szemben a "Baby Boomerek" megbízható munkaerőként és lojális csapattagként vannak számontartva, addig azt is látni kell, hogy a fiatalabb generáció nagyra értékeli a logikus és jelentéssel bíró célokat (tudni akarják, hogy miért dolgoznak és azzal milyen nagyobb ügyet szolgálnak) és az idősebb korosztály gyakran szkepticizmussal tekint a különböző (technikai, vagy másmilyen) újításokra.
Ami azonban egyértelműen (feketén-fehéren) kimondható, az az, hogy a közösségek ereje pontosan ebben a sokszínűségben rejlik. Minden generáció tanulhat valamit a másiktól – hűséget, kitartást, rugalmasságot, társadalmi érzékenységet... Nem véletlen, hogy Pál apostol arra bátorítja a fiatal munkatársát, Timóteust, hogy legyen példa a gyülekezetben – az idősebb és fiatalabb generációknak egyaránt. Timóteus a hagyomány szerint ekkor valahol a harmincas évei közepén járhatott. Mintha Pál egy Y generációs fiatalnak írna ma.
Így hát soha ne felejtsd el: a sokszínűség nem hátrány, hanem előny – és ezt az idősebb generációk tudják a legjobban... hiszen az ő életük során jelent meg a színes televízió.