Csendet!



„Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön.”
(46. Zsoltár 11. vers)

Hát ez nem lehet igaz! Pittyeg az ébresztőóra, már megint reggel van, pedig alig aludtam valamit, egész éjszaka járt az agyam… Na, a szomszédban is felkeltek, úgy ordít a rádió, mintha nálunk szólna… Jaj, de jó, a munkások is megérkeztek, már fúrnak, kalapálnak…

Ismerős a helyzet? Bizony, a XXI. század nem a csend százada. „Zaj van az utcán, a munkahelyen, szól a zene az üzletekben - az idegrendszer pedig fárad.

Egyre népszerűbbek a csendes elvonulások, csendtáborok, de nem csak a felnőtteknek, a gyerekeknek is szükségük lenne a csend adományainak megtapasztalására. Hogy a gyerekek idegrendszere szintén fárad a sok zajtól, jól jelzi, hogy a szakember tapasztalata szerint egyre több a "pszichésen süket" gyerek” /2011. 10. 12/

Bizony, annyira hozzászoktunk a zajhoz, hogy be kell látnunk, nem tudunk csendben maradni. S ha kívül, a környezetünkben minden el is hallgatna, akkor belül kiáltana valami. Nem, ez nem őrültség, csak idegesít a csend.

S a legrosszabb, hogy ebben az információs lármában, miközben egyre többet tudunk meg a világegyetem milliónyi furcsaságáról, a fekete lyukakról, a kvazárokról, közben elveszítjük magunkat, az életünk értelmetlennek tűnik, és nemcsak pszichésen, de a hit terén is süketté válunk.

S mit tehetünk a külső és belső lárma ellen?

Mikor Jézus itt járt, mindig nagy tömeg vette körül. Egyfolytában vitték hozzá a betegeket, várták bölcs tanácsait. Ehhez pedig erő kellett, ezért vonult el hajnalban és este elcsendesedni. S erre hívta tanítványait és bennünket is:

„Jertek el csupán ti magatok valamely puszta helyre és pihenjetek meg egy kevéssé.” (Márk 6:31)

„Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten!”

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia