Ne félj!

„És most, oh Jákób, így szól az Úr, a te Teremtőd, és a te alkotód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy!”
(Ézsaiás könyve 43. fejezet 1. vers)

Azt tartja a mondás; mindenki fél valamitől. Sőt van, aki nemcsak egy, hanem több dologtól is fél. Hogy miért? Egy megmagyarázhatatlan undor, egy gyermekkorra, sőt egyesek szerint magzati korra visszavezethető trauma, stressz?

Meg aztán félelem és félelem között is különbség van. Hiszen van egy egészséges félelem is, ami mintegy védelmi rendszer működik, így az ismeretlennel, vagy a veszélyes helyzetekkel szemben legtöbbünkben ott él a tartózkodás ösztöne.

Persze van olyan félelem is, amely rátelepszik a lelkünkre és szinte összenyom. Mint mikor bezárnak egy szűk helyre. Huh. Én beleborzadok, mert én ettől félek. Illetve féltem.

Nyáron, fiatalok egy csoportjával elmentünk barlangászni, Szentgálra a Kő-lik barlangba. Mivel ez egy zárt barlang csak hivatásos vezetőkkel lehetett lemenni, de ez számomra így is kevés vigasz volt.

Igaz nem kényszerített senki, hogy lemenjek, de le akartam győzni a félelmemet. Így mentem én is. Emlékszem volt egy olyan szűk hely ahol hason kellett sziklák között átpréselni magunkat. Ott azt hittem vége.

Elkezdtem remegni és azt mondtam nem megyek, de a mögöttem jövő (Gabi), biztatott; Ne félj! Menni fog! Gyerünk! És nyomni kezdte a bakancsomat, a lábamat.

Bizony úgy éreztem magam, mint Jónás a hal gyomrában. Lassan milliméterről milliméterre haladva kúsztam, közben Jónás imáját mormogtam magam elé: „Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték és meghallgata engem; a Seol torkából sikolték és meghallád az én szómat. Mert mélységbe vetettél engem…” (Jón.2:3-4)

Milyen megkönnyebbülés volt átérni? Úgy hiszem, nem kell ecsetelnem.

Viszont egy nagy lelki lecke volt számomra mindez. Mert megtanultam, hogy az élet örvényei közepette sem kell félni. Jézus ott van, támogat, bátorít. Biztat, hogy gyere, gyere. Megfog és húz és tol, ha kell, mert szeret, és nem akarja, hogy beszorulj.

Viszont, hogy elérd segítő kezét, merj szembenézni önmagaddal, félelmeiddel és haladj Őfelé!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet