Boldog akarok lenni!

„Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az Őt szeretőknek.”

Jakab levele 1:12

Mindenki boldog akar lenni. Úton-útfélen keresünk valakit vagy valamit, akitől vagy amitől boldogok lehetünk. Emberek ezrei ölik minden idejüket karrierjük építésébe, hogy majd egyszer boldogok legyenek. Tömegek töltenek napokat világszerte bevásárlóközpontokban, mert ha még ezt vagy azt megvehetik (amire persze elengedhetetlenül szükségük van), akkor lesznek majd igazán boldogok. Vagy esetleg kiegészítő szerekhez folyamodnak, hogy pár órára szárnyaljanak, repüljenek a magasban, de onnan valahogy vissza is kell jönni, és legtöbbször csak zuhannak a hétköznapokba; és várják az újabb adagot, az újabb repülést, amit majd követ az újabb zuhanás. Mondd, mi ennek az egésznek az értelme? Mindenki boldog akar lenni, mégis, annyian halnak meg boldogtalanul, összetört szívvel, betöltetlen vágyakkal, elszállt reményekkel, üres élettel. Mondd, lehet valaha is boldog az ember, vagy ez is csak olyan, mint Colombo felesége, akiről mindenki beszél, de soha senki nem látta?

A Biblia által Isten ma azt üzeni neked és nekem, hogy „Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az Őt szeretőknek.” A boldogság nem egyenlő a karrierrel, birtoklással, testi élvezetekkel. Akkor vagy boldog, ha Istennel éled az életedet. Amikor jönnek a nehéz napok, kísértések, próbák, miértek; és te csak kapaszkodsz Istenbe, bármennyire is nehéz idők járnak, te csak megragadod Őt, és kitartasz, ott maradsz, ahova Isten vitt, akkor vagy boldog. Ha jön az egyre jobban kínzó gondolat, ami már szinte parancsként dübörög a fejedben, hogy: „Tedd meg! Más is ugyanezt teszi. Más sem él becsületesen, most te minek hősködsz? Tedd meg bátran, Isten nem lát át a ’bádogtetőn’!” ; te maradj rendületlenül Isten oldalán. Tarts ki mellette akkor is, ha nagyon nem érted, mi miért zajlik körülötted. Ragadd meg annak az Istennek a kezét, akit Jézus bemutatott életével a földön; aki visszafogad még akkor is, ha nagyon messzire mentél Tőle; aki szeret, bármit tettél és bárkivé lettél.

Kapaszkodj Istenedbe, és légy boldog, mert elnyerted az élet koronáját. Isten neked ígérte, neked tette félre, és ha kitartasz mellette, ha megragadod a kezét, és nem engeded el, bármi történjen, a fejedre kerül az élet koronája.

Tudom, ez a hét sem lesz könnyebb, mint az előzőek. Érhetnek kellemetlen meglepetések, csalódhatsz emberekben, elveszíthetsz olyanokat, akik nagyon közel állnak hozzád, megkísérthet a mindennapok küzdelme, de te csak kapaszkodj Istenedbe! A korona már készen van, az ünnepi asztalok terítve, a vacsorát már tálalták; ezért hát tarts ki Isten mellett ma, és a tiéd lesz ez mind, mert Ő megígérte!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia