Belső megújulás

„újuljatok meg lelketekben és elmétekben”
Efézusbeliekhez írt levél 4:23

Milyen hatalmas Isten kegyelme! Elszomorodtunk már, hogy nem úgy sikerült egy-egy megnyilvánulásunk vagy tettünk, mint szerettük volna? Elkeseredtünk már, látva, hogy nem azok vagyunk, akik lenni szeretnénk? Gondoljuk végig ezeket az igéket. Milyen hatalmas Isten kegyelme!

„Vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott; újuljatok meg lelketekben és elmétekben, öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett.” (22-24 versek)

Isten a figyelmünkbe ajánlja, hogy ne keverjük össze önmagunkat a ruhánkkal. Igaz ugyan, hogy a világban a ruha teszi az embert, de Isten előtt nem. Isten ugyanis a szívet vizsgálja és nem kever össze bennünket „óemberünkkel”. Arra biztat bennünket, hogy ezt csalárdságával és gonoszságával vessük le, mint egy rossz gúnyát. Isten számára ugyanis mi azok vagyunk, akikért Jézus életét adta.

Figyeljünk inkább a lélekben és elmében való megújulásra! Hiszen ez az igazi terület, amire oda kell figyelnünk. „Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet!” (Példabeszédek 4:23) Isten arra hív ma bennünket, hogy egész valónkkal ismerjük el és éljük meg, hogy az övé vagyunk: Isten gyermeke, akit annyira szeret. És ha így van, akkor vegyünk fel olyan ruhát, ami illik hozzánk!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet