péntek, január 17, 2014

Isten gyermekévé fogad



29 évvel ezelőtt egy igen nagy és fontos döntés előtt álltunk. Akkoriban rengeteg baj volt a szívemmel. Sokszor találtam kórházban magam, mert összeestem az utcán. És pont ebben az időszakban áldott állapotba kerültem. Ekkor már öt éve házasok voltunk. Az orvos – látva leleteimet, meghallgatva szívemet abortuszra küldött. Jól végiggondoltuk, és úgy döntöttünk, nem megyek el. Helyette elhatároztuk, hogyha megszületik kisbabánk, örökbe fogadunk mellé egy másikat.
- Hogy szerethessük
- Hogy ne kényeztessük el, ne csináljunk „egykét” a miénkből
- Hogy gyermekünk is tanuljon meg mindent megosztani
- Hogy igazi család legyünk.
Előre elhatároztuk és meg is tettük. Kimondhatatlanul boldogok vagyunk, hogy így döntöttünk. Soha nem bántuk meg.
Ez az eset jutott eszembe, amikor a mai reggeli igét elolvastam.

„Szeretetében előre elhatározta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által akaratának tetszése szerint.” 
 Efézus 1:5.

Micsoda készülődés, mennyi megbeszélés előzhette meg a mennyben azt a tényt, hogy Isten örökbefogadott gyermekeivé lehetünk. Ő ezt akarta. Így érezte teljesnek a mennyei otthont. Nélkülünk üres, hiányos lenne, ugyanúgy, ahogy ezt már mi is nagyon sokszor megtapasztaltuk.
Visszatérve személyes történetemhez, tudod mi a legcsodálatosabb ebben az egészben? Hogy gyermekünk már számtalanszor odajött hozzánk, és azt kérdezte:
-          Anya, mi lett volna belőlem, ha ti nem fogadtok örökbe? Vajon hol lennék most? Milyen rossz körülmények között?
Ilyenkor melegség járja át a szívemet: nem volt hiábavaló, amit tettünk, lám-lám, milyen hálás, hogy velünk lehet!
Gondolkodj el: Isten Téged is örökbefogadott. Vajon az Ő szívét nem töltenéd el melegséggel, ha ezt a tényt kicsit gyakrabban megköszönnéd Neki? Ha kifejeznéd Felé háládat, hogy nem hagyott ott az út szélén, hanem gyermekévé fogadott!