péntek, december 20, 2013

Tökéletes tudás



„Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy ítéltem, mint gyermek.  Miután pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat. Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre. Most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy ismerek majd, ahogy én is megismertettem.”
1.Korintusi levél 13. rész 11-12. vers

Egy kisgyermek leggyakoribb kérdése, hogy: ’miért’? Elmondod neki, és újra megkérdi, hogy: ’de miért’? Ekkor még türelmes vagy, megpróbálsz lemenni az ő szintjére – és magyarázol. Na, végre! Most biztosan megértette! Aztán egy fél perc múlva elhangzik újra: ’de miért’?
Ahogy növekszünk, egyre több dolgot megértünk, és elkezdünk mosolyogni, hogy is érthettük volna ezt, amikor picik voltunk? Később egyre több és több dolgot megértünk. Odáig fokozható ez, hogy valaki – ismeretéért, tudásáért – Nobel-díjat kap. Nem túl sok van belőlük a világon.
Ma reggel azon gondolkodtam, hogy nemsokára a leghíresebb Nobel-díjasnál is többet fogok tudni.
Hamarosan – hisz Jézus megígérte, hogy visszajön értünk az ég felhőiben, és magához vesz – elkezdődik egy örökkévalóságon át tartó ismeretszerzés.
Figyeld csak milyen gyönyörűen fogalmaz E. G. White a Nagy-küzdelem c. könyv 601. oldalán:
„Ott a halhatatlan lények soha nem csökkenő örömmel fogják a teremtő hatalom csodáit, a megváltó szeretet titkait fürkészni… Ott minden tehetség fejlődik, minden képesség gyarapszik. A tanulás nem fogja elménket fárasztani, és erőnket kimeríteni… Mindig új magaslatok hívogatnak, új csodák gyönyörködtetnek, új igazságokat érthetünk meg, és új dolgok serkentgetik a lélek és a test képességeit.
A világegyetem minden kincse kutatásra tárul Isten megváltott gyermekei elé… E föld lakói kimondhatatlan élvezettel osztoznak az el nem bukott lények boldogságában és bölcsességében. Megismerik tudásuk kincseit, amelyeket a végtelen korszakokon át Isten keze munkájának szemlélésével gyűjtöttek. Tisztán látó szemmel nézik a természet dicsőségét - napokat, csillagokat és naprendszereket -, amelyek kijelölt pályájukon keringenek Isten trónja körül. Mindenre - a legparányibbtól a legnagyobbig - a Teremtő neve van írva. Minden Isten végtelen hatalmát hirdeti.
És az évek, az örökkévalóság évei folyamán még káprázatosabb, még dicsőségesebb dolgok tárulnak fel Istenről és Krisztusról. Nő a szeretet, a tisztelet és a boldogság, miként a tudás is. Az ember minél többet megtud Istenről, annál jobban csodálja jellemét. Ahogy Jézus feltárja a megváltás kincseit, és a Sátánnal vívott nagy küzdelem csodálatos eredményeit, a megváltottak szívét még nagyobb áhítat tölti be, és még mámorosabb örömmel pengetik aranyhárfájukat. Tízezerszer tízezer és ezerszer ezer hang cseng össze a dicsőítés hatalmas kórusában.”
Én már alig várom, hogy ezt a végtelen tudást adó egyetemet elkezdhessem. Téged is hívlak! Ott a helyünk!