vasárnap, február 05, 2012

Pedig nem érdemli meg...

„Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak.” 
 Máté evangéliuma 5:44-45

Igen, érte. Azért, aki megbántott, aki a lelkedbe taposott szöges bakanccsal, aki semmibe vette az érzéseidet, a véleményedet, akivel szemben neked volt igazad, de az élet mégis másként döntött. Érte, aki nem érdemelné meg. Érte emeld fel szavadat az Istenhez. Érte mondj ezer és egy imát, és tégy jót vele ott, ahol csak tudsz. 

Tudom, ez így nagyon furcsán és utópisztikusan hangzik, de van Valaki, aki erőt ad neked mindehhez. Van Isten az égben, aki segít leküzdeni a benned dúló önérzetet, fájdalmat és rossz gondolatokat azért, hogy a másikért, és pont érte tegyél valami jót. Hogy jóval fizess az igazságtalanságért, hogy szeretetet adj a bántalmakért cserébe. 

De miért pont én? Miért pont én legyek más, mint a többi, miért én tegyek jót, amikor nem ez a természetes? - kiált belőled a talán jogos kérdések tömege. És Isten válasza szelíden szól hozzád. Mert te már megtapasztaltad ezt. Átélted, milyen, amikor Ő ad, pedig te nem érdemelted meg. Tudod milyen az ezer és egy hibás lépés utáni mindig-megbocsátás. Tudod, milyen az élet ajándéka annak, aki csak halált érdemel. Mert tudod, milyen a kegyelem.

Hát add tovább, barátom ezt a kegyelmet annak, aki talán nem érdemelné meg. Ma reggel legyen ez az imádságod Istenhez, hogy élhess a másik felé az Ő szeretetével.