Az Úr támogatása


"Az Úr irányítja annak az embernek a lépteit, akinek az útja tetszik neki. Ha elesik is, nem marad fekve, mert az Úr kézen fogja."
Zsoltárok 37:23-24


- A gyerekek felöltöztek és készen vannak, hogy iskolába menjenek, de nincs amit adnunk nekik reggelire! - mondta az árvaház házvezető nője Müller Györgynek. Üres volt a kamra és pénz sem volt új tartalékok vásárlására.

György megkérte a házvezetőnőt, hogy vezesse a 300 gyermeket az ebédlőbe és ültesse le őket az asztalhoz. Ő is kiment és elfoglalta a helyét. Annak ellenére, hogy semmi kilátás nem volt a segítségre, György hálát adott azért, hogy Isten gondot fog viselni róluk, ahogy ezt eddig tette, és lesz amit reggelizzenek.

Ahogy leültek, kopogást hallottak és egy pék nyitott be az ajtón.
- Müller úr, - mondta -az éjszaka nem tudtam aludni! Késztetést éreztem Isten részéről, hogy süssek önöknek kenyeret. Felkeltem hajnali kettőkor és sütöttem három adaggal. Elfogadják?

Egy kis idő múlva újból kopogtak. Egy tejesember köszönt be. Elmondta, hogy valahol az árvaház közelében eltört a szekerének a tengelye, és ahhoz, hogy meg tudja javítani ki kellene ürítse. Arra gondolt, hogy az árvaháznak ajándékozná a tejet...

Kis idő múlva a tej is, meg a kenyér is a gyerekek asztalára került. Isten újból bebizonyította, hogy akik benne bíznak, azok számíthatnak az Ő támogatására.

Müller György, élete során öt árvaházat építtetett fel, ahol napról napra 2000 árváról gondoskodott, összesen több mint tízezer árvát nevelt fel, 150 misszionáriust tartott el, több mint kétmillió Bibliát és különféle evangéliumi iratot osztott szét. 70 éves volt, amikor utazni kezdett. 42 országot látogatott meg, és több ezer alkalommal tett bizonyságot Isten hűségéről. Mindezt nem úgy vitte véghez, hogy egy hatalmas tőkével rendelkezett volna, vagy, hogy másoktól pénzt kért volna, hanem úgy, hogy a hatalmas Istenben bízott, aki soha nem hagyta őt cserben.

Kedves olvasó, Müller György Istene a te Istened is lehet. Az Ő ígéretei ma is, … rád is érvényesek. Kipróbálod?