Krisztus célja
"Az Emberfia azért jött, hogy megmentse, ami elveszett."
Ahogyan a pásztor otthagyja a nyájat, hogy az elveszett bárány keresésére induljon, úgy jött el Krisztus megkeresni bennünket. Nem törődött a rideg környezettel, a nehézségekkel, életveszéllyel, nem kímélte magát, csak egy cél lebegett a szeme előtt: a mi kiszolgáltatott reménytelen állapotunkból való kimentés. Semmi nem téríthette el a megmentő szándékától, így jutott el addig, hogy önmagát áldozatul adta értünk. S a küzdelmet nem fejezte be. Ma is személyes küzdelmet folytat azért, hogy megszólítson, elhívjon, hogy hitet és reményt ébresszen a szívünkben, hogy valódi változást munkáljon bennünk. Mégis hányszor előfordul, hogy azt gondoljuk: ő már nem szeret minket, nem fogad el bennünket... Pedig ő azért jött, hogy megmentse, ami elveszett! Amíg van egy kis remény is számára, hogy megnyerheti a szívünket, ő nem adja fel.
"A
Nagy Orvos gondjaira bízza magát az a lélek, aki elfogadja Jézust. Az
ember legyen óvatos, nehogy a lélek minden baját ismerő Orvos és a beteg
közé álljon! Krisztus, a lélek orvosa, ismeri annak fogyatkozásait és
betegségeit. Tudja, hogyan gyógyítsa azokat saját vére árán. Ő tudja
legjobban kipótolni a lélek hiányosságait...
Krisztus
végezheti el legjobban azt az alakító és formáló munkát, melyre a
léleknek szüksége van. A meggyőződés néha nem elég mély, de ha a bűnös a
keresztre tekintve Krisztushoz jön - az igazhoz, aki életét adta a
bűnösökért -, akkor annak látványa minden akadályt el fog távolítani.
Krisztus felvállalta azt a munkát, hogy mindazokat megváltsa, akik belé
helyezik üdvösségük bizalmát. Ő látja a rosszat, amit helyesbíteni kell,
valamint a gonoszt, amit le kell küzdeni. Azért jött, hogy megkeresse
és megváltsa az elveszettet. "Minden, amit nékem ád az Atya, én hozzám
jő; és azt, aki hozzám jő, semmiképpen ki nem vetem" (Jn 6:37)." (Ellen G. White: Szemelvények I. kötet 178. o.)
Nézz fel hát Krisztusra, s bízd rá teljesen életed megmentését! Legyen áldott a napod!
